Segíthetünk?

E lapunkon igyekeztünk olyan hasznos tartalmakat összeszedni, ami segíthet Önnek a tájékozódásban vagy felmerülő biztosítási ügyek intézésében, de megtalálhatja itt szabályzatainkat vagy akár tanácsainkat a független tanácsadói vállásról.


Üzembentartói jog visszavonása, lemondás, lemondó nyilatkozat letöltése

Gépjármű tulajdonosként kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a korábban üzembentartónak átadott gépjárművet szeretnénk újra használni. Esetleg a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartó gondolta meg magát, és szeretné az üzemeltetési jogot visszaadni a tulajdonosnak.

Gépjármű kölcsönadási szerződés formanyomtatvány letöltése, autó-motor

A gépjármű kölcsönadási szerződés elsősorban a kölcsönkapott gépjármű használatának igazolására szolgál. A szerepe az objektív felelősség elvének bevezetése óta nőtt meg igazán, ugyanis, ha gépjárművünket kölcsön adjuk, és azzal szabálysértést, vagy esetleg bűncselekményt követnének el, ezzel a dokumentummal tudjuk igazolni és bizonyítani, hogy ki vezette a gépjárművet.

Új üzembentartói kérelem, nyilatkozat letöltése – kötelező biztosítás

Amennyiben új üzembentartói kérelemre lenne szüksége, ezt letöltheti a weboldalunk segítségével.


Biztosítás felmondás – biztosító váltás felmondó nyilatkozat letöltés

Biztosítót váltana? Ebben az esetben szüksége lesz egy felmondó nyilatkozatra, melyet weboldalunkon ingyenesen letölthet! Gépjármű adásvételi szerződés letöltés

Gépjármű vásárlás előtt áll? Szüksége lehet egy adásvételi szerződésre, melyet weboldalunkon le is tölthet.

Mindenkinek szüksége van a biztonságra, éppen ezért gondoskodunk értékeinkről. Cégünk ebben nyújt hatékony segítséget, legyen igénye akár valamely lakossági biztosítás (lakásbiztosítás, utasbiztosítás), CASCO biztosítás, vagy kötelező gépjármű biztosítás iránt. Vegye igénybe internetes rendszerünket, biztosítási szótárunkat, hogy az Ön számára legideálisabb megoldást választhassa ki. Biztosításkötés online kedvezményekkel!

Tisztelt ügyfelünk!

Díjmentes szolgáltatásainkkal, amennyiben nálunk köti meg a kötelező biztosítását, szerződött partnereinknél jelentős kedvezmények igénybevételére válik jogosulttá egész évben. Partnereink hálózata folyamatosan bővül. Éljen a lehetőséggel! Biztosítási portálunk segítségével kösse meg kényelmesen, pár perc alatt a legkedvezőbb díjjal 2014. évi kötelező felelősségbiztosítását! Önnek csak megbízást kell adnia és a további ügyintézés a mi feladatunk. Legyen részese az ügyfélközpontú értékesítésnek. Kötelező biztosítás!

Adja meg a szükséges adatokat, és hasonlítsa össze a kötelező biztosításra vonatkozóan a biztosítók ajánlatait.
- Szerződött partnereink ajánlata egy helyen!
- Szerződéskötés kényelmesen, pár perc alatt!

Miért érdemes online biztosítást kötni?

- Mert a biztosítók online kedvezményt adnak az így megkötött szerződésekre.
- Mert pár perc alatt megtudhatjuk a biztosítók ajánlatát.
- Mert könnyen megtalálhatjuk a számunkra legkedvezőbb biztosítást
- Mert 8-10 perc alatt kész biztosítással rendelkezhetünk.
- Mert otthonról vagy munkahelyről elvégezhetjük a biztosításkötést.
- Mert ingyenes a szolgáltatás.
- Mert a későbbi online ügyintézés gyors, egyszerű és költséghatékony.

AMoneta Biztosítási Alkusz a biztosítási alkusz tevékenységét a személyes tanácsadás mellett az online módszerét is alkalmazni kívánja azért, hogy szolgáltatásaink minél több ügyfél, köztük az Ön megelégedését szolgálják. Ennek eszközéül az elektronikus ügyintézés került bevezetésre. Kihagyhatatlan az a lehetőség, mely a szerződéskötés online módját teszi lehetővé, Magyarország bármely területén. Az általunk képviselt biztosítók teljes termék skáláját felöleli . A biztosítási kalkulátor használata után, ügyfeleink a számukra teljes mértékben megfelelő, és testre szabott konstrukciót tudják kiválasztani, és a biztosítási szerződést megkötni. Amennyiben informálódni szeretne, meglévő biztosításának újraszámolását, vagy szakmai segítséget szeretne kérni, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot. Személyesen, telefonon, e-mailban, elérhetőek vagyunk.

Számoljunk együtt!

Jelenleg több céggel létrejött alkuszi jogviszony alanyai vagyunk, mint szerződött partner.
Partner Biztosítók.

A sikeres együttműködés reményében sok szeretettel várjuk megkeresését!

A LEGFONTOSABB KÉRDÉSEK EGY ONLINE BIZTOSÍTÁSI PORTÁL MEGÍTÉLÉSÉBEN:

Az online kedvezményekről:
A biztosítók jelentős online kedvezményeket adnak a nálunk megkötött szerződésekre. Ezeket érdemes előnyben részesíteni az offline, vagy hagyományos biztosításkötéssel szemben.

Az egész évben megtalálható ügyfélszolgálatunkról:
Elképzelésünk szerint nem csak az átkötési (novemberi) időszakban kell foglalkozni az ügyfeleinkkel, ezért szakképzett kollégáink egész évben várják a hívását, e-mailét, levelét.

Segítségnyújtás a kárrendezésben:
Amennyiben kár éri Önt segítünk eljárni a biztosító felé. Például segítünk megírni kárbejelentését, hogy a későbbiekben egy rossz kárbejelentés ne adhasson jogalapot a biztosítónak kibújni a kárfizetés felelőssége alól.

Segítünk a BÓNUSZ átvezetésben:
Kötelező váltásnál sajnos előfordul, hogy a bónuszt nem minden esetben vezeti rá a szerződésére a biztosító. Ennek több oka is lehet. Ebben segítünk Önnek, hogy rendben legyen az új kötelezőjének a bónusza és ne kelljen eltelefonálnia több száz vagy ezer forintot, nem is beszélve a kellemetlenségekről.

Online kötelező mellé köthető kedvező cascóról:
Az idei kampányban a fiatal autóval rendelkezőknek érdemes megnézni, hogy együttkötés esetén jelentős díjkedvezményeket tudunk adni, majdnem minden autó típusnál.

Független biztosításközvetítőként, az Ön megbízása alapján, a velünk együttműködő biztosítók, pénzintézetek bármely termékét közvetíthetjük, eltérően a biztosítók függő biztosításközvetítőként regisztrált saját ügynökeitől.

Felmérjük az igényeit, majd megkeressük a piacon található -az Ön számára- legjobb ajánlatokat. Minden esetben az Ön igényeinek legmegfelelőbb ár-érték arányban tudjuk ajánlani szolgáltatásainkat és nem a partnercégek által elvárt terméket fogjuk ajánlani Önnek. Szaktudásunk és függetlenségünk jelent erre garanciát.

Szolgáltatásaink az Ön számára díjmentesek, mivel mindig attól a biztosítótól kapjuk a díjazást, aki a kötvényt kiállítja, a kockázatot befogadja és akihez Ön a díjat fizeti. Alkuszi tevékenységünk ennek ellenére sem növeli pénzügyi szolgáltatás árát, sőt a legtöbb esetben még kedvezőbb díjakat tudunk ajánlani, mivel átvállaljuk az Önnel való kapcsolattartást.

Független biztosításközvetítőként, sem megbízási-, sem munkajogviszonyban nem állunk a biztosítókkal, pénzintézetekkel.

Tevékenységi engedélyünk alapfeltétele a szaktudás, a tapasztalat, a szakmai gyakorlat.

Szakmai felelősségbiztosítással rendelkezünk, tehát anyagi felelősséget vállalunk az esetleges műhibáinkért.

Tanácsok a váltáshoz

A váltás gondolata mindig valamilyen folyamat eredménye. Mérlegelni kell az előnyöket és a hátrányokat. Jól ismerjük ezeket a kérdéseket, hiszen partnereink mind-mind szembesültek ezekkel. Szeretnénk segíteni a döntésben, amit Önnek kell meghoznia, ezért pár kérdést tisztázni szeretnénk:

Függőből független
A mérlegelésre váró kérdések közül talán az egyik legfontosabb az, hogy függő közvetítőből függetlenné váljunk-e. Persze az első válasz rögtön az, hogy miért ne, de tudjuk, hogy ez ennyire nem egyszerű. Elsőként meg kell nézni, hogy a függetlenné váláshoz megvan-e minden szükséges végzettség. (diploma, vagy OKJ, vagy hatósági vizsga). Majd el kell dönteni, hogy megvan-e a belső késztetés és nyitottság arra, hogy a „biztosat” feladni a “bizonytalanra”. Vagy megközelíthető más oldalról is, mennyire „függök „ egy társaságtól és van-e bennem vágy a „függetlenségre” az igazi ügyfélközpontú értékesítésre. Mert aki ezt a hivatást ismeri és szereti, az tudja, hogy az elsődleges szempont mindig, minden körülmények között az ügyfél érdeke……

Állományörökítés
A jövedelem alapját a meglévő állomány után kapott jutalék biztosítja. Az állomány örökítése mindig az első kérdés, ami felmerül a váltásnál. Egy-két biztosító kivételével, akik néhány belső szabályozást betartva, valamennyi biztosító örökíti a szerződéseket, természetesen akkor, ha az ehhez szükséges dokumentációkat az ügyfél aláírta.

Újrakezdés
A biztosításközvetítő szakmában – de általában az értékesítésben – a váltás mindig újrakezdést jelent. Újra fel kell építeni egy állományt, az ügyfeleknek újra és újra el kell mondani, hogy miért is kell annyi papírt aláírnia és tájékoztatni hogy a kiszolgálása teljesebb körű lesz, és tulajdonképpen csak a közvetítő szakmán belüli munkahely váltásáról van szó.

Új ismeretanyag – kevés idő
Új biztosítók, új módozatok, új termékek megismerése mindig időigényes, de fontos feladat. A Moneta Biztosítási Alkusz kidolgozott stratégiájával segíti át partnereit a beilleszkedés első időszakában, és a partner biztosítók szakmai támogatóival folyamatos segítséget kínál újonnan szerződött partnereinknek.

Biztosítói programok megismerése
Moneta Biztosítási Alkusz segítséget nyújt a biztosítói programok telepítésében, frissítetésében és azok használatában.

Amennyiben maradt még olyan kérdés, amelyre itt nem tértünk ki, kérjük, keressen meg minket elérhetőségeinken.

A

abszolút önrészesedés: levonás jellegű önrészesedés , amelynek mértékét százalékban, vagy összegben (vagy mindkettőben határozzák meg. Ha a kár összege az önrész mértékét nem éri el, a biztosító nem térít. Ha a kár nagyobb, mint az önrészesedés, a teljes kár meghatározott százalékát, vagy a meghatározott összeget a kárból levonják, azt a biztosított maga viseli.

adóigazolás: az adókedvezményben részesülő és érvényben lévő biztosítási szerződésekről a biztosító adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást ad ki a tárgyévet követő január hó 31. napjáig.

adózás és biztosítás: a biztosító szolgáltatásai nem minősülnek jövedelemnek, így a kifizetett összegek nem szja-kötelesek. (Kivéve: a felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelempótló járadékokat.)További lényeges kedvezmény: a 10 évnél hosszabb tartamú élet- és nyugdíjbiztosítások éves díjának 20%-a, de; maximum 50 ezer forint a számított adóból levonható, illetőleg visszaigényelhető.

AHICO Első Amerikai-magyar Biztosító Rt.: 1990-ben alapított kompozit biztosító részvénytársaság; 100%-os amerikai tulajdonban áll. Tulajdonos: az American International Group (AIG leányvállalata: az American Life Insurance Company (ALICO . Vagyon-, felelősség-, élet-, valamint baleset-, és csoportos biztosításokkal foglalkozik. Székhely: 1083 Budapest, Szigetvári u. 7.

ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső szerződő . Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja. szerződés létrejötte)

akaratonkívüliség: a biztosítási baleset-fogalom lényeges fogalmi eleme. Azt jelenti, hogy a biztosított akarat-elhatározása és a bekövetkezett biztosítási esemény között nincs okozati összefüggés.

aktív viszontbiztosítás: más biztosító kockázatainak viszontbiztosítás -ba vétele, a kockázatok (egy részének átvállalása. Loro viszontbiztosításnak is nevezik.

aktuárius: biztosítási matematikusi feladatokat is ellátó, kiemelt felelősségű szakember a biztosítóintézet apparátusában. Feladata különösen a kockázatarányos díjak kiszámítása, illetőleg a biztonságos működéshez szükséges matematikai feladatok (tartalékolás elvégzése).

akvizíció: a biztosítások megkötésére irányuló üzleti tevékenység, módszerei: a tájékoztatás, a meggyőzés, az érvelés.

alapbiztosítás: a legfontosabb kockázatokra kötött biztosítási szerződés, amelyhez kiegészítő biztosítások is köthetők.

alkusz: (bróker vagy makler olyan biztosításközvetítö , aki a szerződés létrejöttét, fennmaradását a biztosítási védelmet kereső megbízásából segíti. Gyakorlatilag az ügyfél ügynöke! Segítséget nyújt a biztosítási igény megfogalmazásához ajánlat , és a megfelelő partner (biztosító kiválasztásához, közreműködhet a díjbeszedésben és a kárrendezésben is. Az alkusz független; nem köthet olyan megállapodást, hogy az ajánlatokat csak egyetlen biztosítóhoz közvetíti. Az alkusz a biztosítótól kap jutalékot.

all risks: “minden kockázatra” kiterjedő biztosítás. A szerződés nem a biztosítási eseményeket, hanem csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet nem zár ki. Általában a szállítmány-, illetőleg az építési-szerelési biztosítások körében alkalmazott kockázatviselési forma.

alulbiztosítás: ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a prorata térítés. A preimer risque biztosításoknál nem jöhet szóba a prorátázás.

antiszelekció: ellenkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy a biztosan vagy nagy valószínűséggel bekövetkező kockázataikra – azok eltitkolásával – keressenek biztosítási fedezetet. Ez a törekvés általában közlési kötelezettség sértéssel jár együtt.

(aránylagos kártérítés: pro rata)

Argosz Biztosító Rt.: 1992-ben alapított kompozit biztosító részvénytársaság: 99,5%-os külföldi tulajdonlással. Fő részvényesei: Assurantie van Belgische Boerenbond (Belgium és a Groupama International S.A. (Franciaország . Vagyon-, felelősség és személybiztosítási ágazatokkal foglalkozik, erős profilja a mezőgazdasági biztosítás; teljes körű szolgáltatást nyújt a non-profit, kölcsönös mezőgazdasági biztosító egyesületeknek. Székhely: 1122 Budapest, Maros u. 19-21. Telefon: +36 1 212 1706

ATLASZ Utazási Biztosító Rt.: 1988-ban alapított, többségi magyar tulajdonban álló, kompozit biztosító részvénytársaság. Fő részvényesei: az IBUSZ Rt. által vezetett konzorcium és a Kereskedelmi Bank Rt. Utasbiztosításra szakosodott társaság, de dinamikusan fejlődik a gazdálkodó szervezeteknek kínált vagyonbiztosítási kínálata is. Székhely: 1052 Budapest, Deák F u. 23.

AUDATEX: Németországban kifejlesztett számítástechnikai program a gépjárműkárok, javítási költségek egységes megállapítására, illetőleg becslésére.

autoszelekció: önkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy fokozott veszélyeztetettségük, vagy veszélyérzetük esetén mihamarabb, és minél teljesebb körű biztosítási védelmet teremtsenek maguknak. Az ilyen igény természetes és méltányolható, nem úgy, mint az antiszelekció.

avultatás: a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg. Ha pl. egy gépkocsi – a kár időpontjában – 70%-os műszaki állapotú, és totálkárt szenved, a károsult az újkori érték 70%-ára tarthat igényt. A fennmaradó 30% az avultatás mértéke, amelyet a tulajdonosnak kell viselnie. káronszerzés)

Á

ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt.: a monopol Állami Biztosító részleges jogutódjaként 1986-ban alapított biztosítóvállalat, amely 1990-ben részvénytársasággá alakult. A privatizáció eredményeként 100%-os tulajdonosa a holland AEGON International BV. Minden üzletágban jelentős állománnyal bíró biztosítótársaság, kiterjedt országos hálózattal.

ÁBIF: Állami Biztositásfelügyelet

ág: biztosítási ág

ágazat: biztosítási ágazat

Állami Biztosításfelügyelet: elsőfokú államigazgatási szerv. Hatósági felügyeletet gyakorol a hazai biztosítóintézetek és a biztosítási tevékenység fölött. Jogköre széles körű, kiterjed a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenység engedélyezésére és folyamatos ellenőrzésére. A pénzügyminiszter felügyeli.

állampapír: az államadóságot, illetőleg annak egy részét megtestesítő, a deficit finanszírozására kibocsátott értékpapír. Gyakorlatilag kockázatmentes befektetés, ezért a hatékony piacokon a legkisebb hozamot garantálja. Nálunk egyelőre fordítva van! A biztosítók befektetései jelenleg zömében az állampapírpiacon realizálódnak. állomány: a biztosító érvényes biztosítási szerződéseinek összessége.

állomány-átruházás: jogi aktus, amelynek eredményeként az egyik biztosító egy másik biztosítónak adja át az állományát vagy annak egy részét. A kötelezettségek a továbbiakban az átvevő biztosítót terhelik, de a jogosultságok is megilletik. Az állomány-átruházáshoz az Állami Biztosításfelügyelet engedélye szükséges, de erről az érintett ügyfeleket is értesíteni kell.

állománydíj: egy adott időszakban érvényes biztosítások egyévi díja a biztosító statisztikáiban.

átdolgozás: folyamatos kockázatviselést garantáló, szerződéskötési megoldás, amelynek során a régi szerződés – közös megegyezéssel – megszűnik, az új pedig – ezzel egyidőben – hatályba lép. Mivel két szerződésről van szó, a megoldás különbözik a szerződésmódosítás -tól.

átlagkár: üzletág -on belül az összes kifizetett kár és a bekövetkezett biztosítási események hányadosa.

B

baleset: a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.

baleset-biztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.

BBP-biztosítás: külföldi utazás vagy tartózkodás idejére szóló betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás. Az igazolvány kötvény felmutatása ellenében a külhoni orvos – sürgős szükség esetén – a beteget ellátja, és honoráriumát később a biztosítóval számolja el.

befektetési hozam: a díjtartalék -okat a biztosító a pénzpiacon befekteti, és abból jelentős hozamra tesz szert. Mivel azonban a díjtartalék az “ügyfelek pénze”, a hozamok minimum 80%-a a biztosítottakat illeti meg. A biztosító azonban ennél magasabb %-ot is “kiígérhet” ügyfeleinek. A kiígért hozamokon felüli rész a biztosítót illeti meg, hiszen a befektetésekkel költségei is felmerültek; valamint így válik érdekeltté a minél eredményesebb befektetésben.

belépési kor: életbiztosítás -oknál a biztosítási szerződés hatálybalépése évének és a biztosított születési évének a különbözete.

bemutatóra szóló kötvény: a kedvezményezettjelölés során a (szerződő úgy is rendelkezhet, hogy az esedékessé váló szolgáltatást a biztosító a kötvény bemutatójának fizesse ki. Ilyen esetben a biztosító nem vizsgálja, hogy a kötvény hogyan jutott a kedvezményezett birtokába; a kötvény quasi értékpapírként funkcionál.

betegségbiztosítás: biztosítási szerződés, amelyben a biztosító azt vállalja, hogy a biztosított megbetegedése esetén meghatározott szolgáltatásokat teljesít; pl. viseli a kórházi ápolás költségeit, táppénz-kiegészítést vagy napi térítést nyújt stb. Sokak szerint helyes elnevezése: egészségbiztosítás.

betöréses lopás: a vagyonbiztosítási szerződésekben meghatározott biztosítási eseményeltér a büntetőjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségbe való erőszakos vagy lopott, illetőleg hamis kulccsal történő behatolás.

BIOSZ: Biztosító Intézetek Országos Szövetsége. 1919. február 17-én alakította meg 35 hazai biztosítóintézet. Érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezetként működött egészen az 1949-es államosításig. A MABISZ elődje.

bizalmi orvos: a biztosító által megbízott szakértő orvos, aki közreműködik az élet-, nyugdíj- vagy balesetbiztosítási kockázatok elbírálásában. Titoktartási kötelezettség terheli, ez alól csak a biztosított, illetőleg az ajánlattevő adhat felmentést.

bizonyítási teher: eljárásjogi fogalom, amely azt szabályozza, hogy egyes tényeket kinek kell bizonyítani. A bizonyítás sikertelensége az igényérvényesítést kizárja. A biztosítási jogviszonyban a biztosítási esemény bekövetkezését, valamint a kár összegét mindig a biztosítottnak, a mentesülési ok fennállását pedig mindig a biztosítónak kell bizonyítania.

Biztosításfelügyeleti Bizottság: a biztosítási törvény, által létrehívott 7 tagú testület, amely az ÁBIF mellett működik.

biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a nem-életbiztosítás és az életbiztosítás. Elterjedt angol nyelvű elnevezésük non-life illetőleg life.

biztosítási ágazat: a biztosítási ág -on belül az azonos vagy hasonló kockázatok csoportja. (Pl. a nem-életbiztosítási ágon belüli ágazat a gépjármű-biztosítás.)

biztosítási csalás: célzatos bűncselekmény, amelynek során a biztosítót tévedésbe ejtik, vagy tévedésben tartják, és ezzel kárt okoznak. (Btk. 318. § büntetése: két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével respiro a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztás -ban vagy hosszabb respiroban.

biztosítási esemény: a szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás . Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb. , halál vagy meghatározott időpont elérése életbiztosítás , testi sérülés, rokkantság balesetbiztosítás.

biztosítási érdek: vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt. Ha az érdek megszűnik – pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta -, az érdekmúlás miatt a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.

biztosítási időszak: a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltér (általában rövidebb is. A szerződés felmondásánál is nagy jelentősége van.

biztosítási kötvény: kötvény

biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa. alulbiztosítás, túlbiztosítás)

biztosítási szaktanácsadó: ÁBIF engedéllyel rendelkező biztosítási szakértő, aki meghívás alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsot, biztosításközvetítöként azonban nem járhat el.

biztosítási szerződési feltételek: törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.

biztosítási tevékenység: szigorúan szabályozott gazdasági, pénzügyi tevékenység. Szerződésen, jogszabályon vagy tagsági viszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosító megszervezi a veszélyközösség, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a biztosítási díjat, meghatározott tartalékot képez, a kockázatokat átvállalja, és szolgáltatásokat teljesít. Biztosítási tevékenység csak az ÁBIF előzetes engedélyével folytatható.

biztosítási titok: minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerződéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevőket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerződés – bármilyen okból – nem jött létre.

biztosítási törvény: 1996. január 1-jén hatályba lépett magas szintű jogszabály. Teljes elnevezés: 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről. A biztosítás közjogának és állami felügyeletének szabályait tartalmazza.

biztosításközvetítő: a biztosítóintézet és a biztosítási védelmet kereső ügyfél között közvetítő személy; tevékenysége a biztosítási szerződés létrehozásában és fenntartásában való közreműködés. Munkájáért jutalékot kap. Pozícióját tekintve lehet ügynök vagy alkusz.

biztosított: a biztosítási szerződés fontos alanya, az ő életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Mindig ő (vagy az általa kedvezményezett lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerződővel.

biztosító: biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító részvénytársaság , biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület.

biztosító egyesület: önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon, egyesületi formában működő, biztosítási tevékenységet végző szervezet. Kizárólag tagjai részére nyújt – tagsági díj ellenében – biztosítási szolgáltatásokat. Tevékenységét az ÁBIF engedélyezi, és ellenőrzi működését is.

biztosítópénztár: teljes nevükön: önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárak. Biztosítási tevékenységet végző, sajátos egyesületi (pénztári formában működő, non-profit szervezetek. A biztosítási jogviszony a pénztárba való belépéssel jön létre; gyakorlatilag tagsági viszony. Három típusa létezik: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár. Tevékenységüket állami hatóság felügyeli.

biztosító részvénytársaság: részvénytársasági formában működő biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki.

biztosító szövetkezet: szövetkezi formában működő biztosító, alapításához legalább 50 tag kell. Tevékenységét az ÁBIF engedélyezi, és ellenőrzi működését is.

blokk kötvény: egyszerű kockázat-elbírálású, tömeges biztosítási szerződések megkötését igazoló okirat. Az ajánlat aláírása egybeesik a kötvény átadásával, így a szerződés azonnal létrejön.

bonus: díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével (pl. casco vagy a következő évi díj csökkentésével (pl. kötelező gépjármű felelősségbiztosítás .

bróker: alkusz

C

captive biztosító: nagy ipari és kereskedelmi vállalatok által létrehozott biztosítótársaság, amely általában csak az alapítók biztosítási kockázatait vállalja, s azokat viszontbiztosításba adja.

casco: járműtestek törésbiztosítása, amely általában kiterjed az elemi károkra és a lopásra, illetőleg rongálásra is. Az autocasco a legismertebb, de van hajócasco, légijármű-casco… stb. is.

cash-flow: elemzési módszer, amely célja a szorosan vett biztosítási tevékenység bevételeinek és kiadásainak az üzemkörön kívüli tevékenység (biztosítóknál pl. a tőkekihelyezés eredményétől való elkülönítése.

coinsurance: együttbiztosítás Colonia Biztosító Rt.: 1990-ben alapított kompozit biztosító részvénytársaság; 100%-os külföldi tulajdonban áll, az UAP-csoport tagja. Részvényesei: a Nordstern Colonia Central-Europa Holding (Ausztria és a Colonia Finance Holdings BV (Hollandia . Valamennyi üzletágban tevékenykedő társaság, jelentős gépjármű-biztosítási állománnyal.

cselekvőképesség: jogképesség -nél szűkebb fogalom, azt jelenti, hogy a cselekvőképes (természetes vagy jogi személy saját elhatározásából válhat jogviszonyok alanyává: maga vállalhat kötelezettséget, illetőleg jogosultságokat. Gyakorlatilag szerződéskötési képességet jelent. A természetes személy – főszabályként – 18 éves korától rendelkezik korlátlan cselekvőképességgel. Lásd még: cselekvőképtelenség , korlátozott cselekvőképesség.

cselekvőképtelenség: a cselekvőképesség hiánya. A cselekvőképtelen személy nem köthet szerződéseket; nevében törvényes képviselje jár el. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 12. életévét még nem töltötte be, vagy akit a bíróság – életkorától függetlenül – cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Lásd még: korlátozott cselekvőképesség.

CSÉB: a 60-as évek elején bevezetett csoportos élet- és baleset-biztosítási rendszer. Jellemzője: az egységes díj, valamint a munkahelyi díjfizetés (levonás . Korszerűsített változatai már nemcsak tipizált igényeket elégítenek ki.

csúcskockázat: az átlagos rizikót jelentősen meghaladó kockázat. Bekövetkezése felboríthatja a veszélyközösség gazdálkodását, ezért ellene a biztosítók általában viszontbiztosítással védekeznek.

D

devizabiztosítás: olyan biztosítási szerződés, amelynek díját devizában kell fizetni, és a biztosító szolgáltatása is devizában jár. A magyar deviza-szabályok – belföldi számára – az MNB előzetes engedélyéhez kötik az ilyen szerződések érvényességét.

direkt biztosítás: vagyonbiztosítás, amely a tulajdonos vagy az érdekelt személy vagyontárgyait közvetlenül védi. Pl. épületek tűzbiztosítása, betörés-biztosítás, casco. A vagyonbiztosítások másik csoportja a felelősségbiztosítás.

diszkontálás: egy későbbi időpontban esedékes összeg értékének kamatos kamatozással történő kiszámítása.

dividenda: nem teljesen pontosan nyereségrészesedésnek is hívják. Azt az összeget jelenti, amelyet az életbiztosítási díjtartalékok befektetési többlethozamából a biztosítottaknak át kell engedni. A biztosítási törvény rendelkezései szerint ez ma minimum 80%.

díjelőírás: a naptári évben fizetendő biztosítási díj összege. Alacsonyabb, mint az állománydíj , mert az év közben megkötött szerződések díjelőírásaiban csak annyi havi díj szerepel, amennyi a megkötéstől az év végéig még hátravan.

díjfelszólítás: az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás a respiron belül. Ilyen esetben a biztosító kockázatviselése további 30 nappal meghosszabbodik.

díjfizetés: a biztosítási díj szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában havi díjfizetést (gyakorlatilag: részletfizetést tesznek lehetővé). A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.

díjhalasztás: az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll. díjfizetés díjkalkuláció: matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat számítják ki. Kiterjed a kockázati díj , valamint a vállalkozói díj meghatározására.

díjkintlévőség: a biztosítók mérlegében aktívaként szereplő, a tárgyévben esedékessé vált, de be nem folyt díjak összege.

díjliberalizálás: a hatósági díjak átalakítása kockázatarányos, piaci díjakká. A verseny alapvető feltétele. A magyar biztosításügyben jelenleg csak a gépjárművek üzembentartóinak kötelező felelősségbiztosítása hatósági díjas.

díjmentes leszállítás: lehetőség az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad: a biztosítási összeg azonban az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentősen lecsökken).

díjmentesítés: a biztosítási esemény bekövetkezett (pl. rokkantság , de a “többi”, még be nem következett biztosítási eseményre (pl. halál, elérés) a szerződés díjfizetés nélkül is hatályban marad.

díjnyugta: a biztosításközvetítö vagy a biztosító képviselője által kiállított okirat, amely a biztosítási díj befizetését igazolja. Csak a “személyes” díjbefizetéskor állítják ki; egyéb esetekben a biztosítási díj befizetését a befizetési csekk vagy a bankszámlakivonat igazolja.

díjszabás: az egyes biztosítási szerződésfajták alapdíjait, díjpótlékait, engedményeit tartalmazó díjtáblázat, tarifa.

díjtartalék: az életbiztosítási díjakból képzett elkülönített tartalék, amely a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti, és a hozamok minimum 80%-át köteles visszajuttatni a biztosítottainak. Mód van a díjtartalék visszavásárlására is.

E

egészségbiztosítás: betegségbiztosítás egészségi nyilatkozat: az élet- és betegségbiztosítások kockázat-elbírálását segítő kérdőív. Valóságnak megfelelő kitöltésével tesz eleget a biztosított a közlési kötelezettségének.

egyenértékűség: az a kívánalom, hogy a biztosítási díjbevételek fedezzék az összes kifizetett szolgáltatást, a tartalékokat, a biztosító költségeit és méltányos mértékű üzleti hasznát.

egyezség: polgári jogi szerződés, amelyben a felek arról állapodnak meg, hogy a jogosult az egyezségben rögzített összeget követelésének végleges kielégítéseként elfogadja, s további igényeiről lemond.

együttbiztosítás: coinsurance a kockázatok két vagy több biztosítóintézet által történő közös vállalása, előre meghatározott arányok szerint. A kötvényt a vezető biztosító állítja ki, és végzi a lebonyolítást is.

ekvivalencia: egyenértékűség elérési biztosítás: meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak a tartam végén teljesít.

előszereteti érték: valamely vagyontárgy szubjektív értéke, amelyet személyi, érzelmi okok alapozhatnak meg. Például az elhunyt rokontól kapott, valójában jelentős dologi értéket nem képviselő tárgy. Az előszereteti érték megtérítése a biztosítási szerződés tárgya általában nem lehet.

előzetes fedezetigazolás: a kötelező gépjármű felelősségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentum, amelyben a biztosító – az üzembentartó kérésére – előzetesen elvállalja a kockázatokat. Az előzetes fedezetigazolással oldható meg, hogy a vásárolt vagy a forgalomba helyezett gépjármű üzembentartója már akkor is rendelkezzék biztosítással, amikor a szerződést még nem kötötte meg. Ezt azonban 15 napon belül pótolni kell!

első díj: az első biztosítási időszakra, vagy annak egy részére megállapított díj. Befizetése különös jelentőséggel is bír: a biztosítás hatálya, vagyis a biztosító kockázatviselési kötelezettsége csak akkor kezdődik, ha a szerződés létrejött és az első díj a biztosítóhoz beérkezett.

EUROTAX: a gépjármű- és alkatrészárak katalógusa gyári, illetőleg piaci információk alapján.

Európa-GAN Biztosító Rt.: 1990-ben alapított, kompozit biztosító részvénytársaság. Tulajdonosai a GAN International (Franciaország és a SAI Internazionale (Olaszország . A társaság az autó- és mezőgazdasági biztosítások kivételével minden üzletágban kínál biztosítási terméket.

ex-lege biztosítás: olyan biztosítási jogviszony, amely nem szerződéskötéssel, hanem a jogszabály erejénél fogva automatikusan jön létre. Ilyen ma már Magyarországon nincs, de így működött 1991. július 1. előtt a gépjárművek üzembentartóinak kötelező felelősségbiztosítása. kötelező biztosítás exporthitel biztosítás: a külföldre irányuló áruhitellel kapcsolatos kockázatok biztosítása.

gazdasági kockázatok: pl. a vevő fizetésképtelensége, visszalépése. Politikai és árfolyamkockázatok: pl. embargó, háború, a követelés pénznemének inflációja.

extra tartozék: a biztosított vagyontárgy olyan tartozéka, amely a rendeltetésszerű használatot segíti, vagy komfortosabbá teszi. A vagyontárgy értékét, és így általában a biztosítási díjat is növeli.

É

életbiztosítás: olyan szerződés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott időpont (életkor, nyugdíjbavonulás… stb.) elérése. Az életbiztosítási összeg felvételére mindig a kedvezményezett jogosult.

érdekmúlás: jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerződésben. Ha a biztosítási érdek megszűnik, a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.

értékcsökkenés: a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentő tényező (écs . A károkozó ezt a kártételt is köteles megtéríteni.

F

faktoring: követelések – ellenszolgáltatás fejében történő átruházása, “eladása”.

felelősségbiztosítás: ellentétben a direkt biztosítás -sal, a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet; a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerződésben meghatározott esetekben.

felmondás: a biztosítási szerződést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően, és írásban.

felosztó-kirovó rendszer: biztosításszerű megoldás, amelyben a veszélyközösség tagjai az őket ért károkat egymás között utólag osztják fel.

fokozott veszéllyel járó tevékenység: veszélyes üzem futamidő: hibásan alkalmazott banki kifejezés a biztosításban. A határozott időszakra megkötött biztosítási szerződés érvényességi tartamát jelenti.

függőkár: olyan, biztosítási eseményből származó kár, amelyet a biztosítónak már bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg.

függőkár tartalék: tételesen (káronként képzett biztosítástechnikai tartalék, amelynek az a célja, hogy fedezetet nyújtson a függőkárokra. A függőkár tartalékon belül képzik az IBNR-t is.

G

garancia alap: Kártalanítási Számla Garancia Biztosító Rt.: 1987-ben alapított, kompozit biztosító részvénytársaság, az OTP-csoport tagja; részvénytulajdonosa az OTP Bank Rt., valamint az OTP-Bróker Rt. Valamennyi üzletágban kínál biztosítási portékákat, igen jelentős a gépjármű-biztosítási- és a lakásbiztosítási állománya.

Generali Budapest Biztosító Rt.: 1987-ben alapított, kompozit biztosító részvénytársaság, 100%-os külföldi tulajdonban. Tulajdonosai a bécsi Erste Allgemeine Generali AG, valamint a triesti Assecurazioni Generali S.p.A. Elsősorban a vállalkozók számára kínál termékeket, de minden üzletágban aktívan tevékenykedik.

gépjármű felelősségbiztosítási bizottság: (GFB) háromoldalú érdekegyeztető fórum, az ÁBIF elnökének tanácsadó testülete a kötelező felelősségbiztosítással összefüggő eredményelszámolási és díjkalkulációs kérdésekben. A GFB munkájában az autós érdekképviseletek, a kormányzat és a biztosítótársaságok vesznek részt.

giro: a bankok közötti – számlajóváírással történő – pénzügyi elszámolás.

Glória – Swiss Life Svájci-magyar Biztosító Rt.: 1991-ben alapított, kompozit biztosító részvénytársaság, főrészvényese a svájci Swiss Life. A lakás- és autóbiztosítások kivételével valamennyi üzletággal foglalkozik. GY

gyorsított kárrendezés: számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult – egyezséggel – követelése kielégítéseként elfogadja.

H

halandósági tábla: statisztikai, demográfiai számításokon alapuló táblázat, amely azt mutatja, hogy pl. 100 000 újszülött fiú/lány közül hány éri el az 1, 2, 3, … 100 éves kort, ha a halandóság úgy alakul, mint azt a táblázat készítésének pillanatában megfigyelték.

Hermes Hitelbiztosító Rt.: 1996-ban alapított, 100%-os külföldi tulajdonban álló non life biztosító részvénytársaság. Főrészvényese a hamburgi Hermes Kreditversicherungs AG. Kizárólag hitelbiztosításokkal foglalkozik.

hijacking: személy-, illetőleg áruszállító eszközök erőszakkal, vagy fenyegetéssel történő hatalombavétele. Például: repülőgépeltérítés.

hitelbiztosítás: a hitelezésből eredő kockázatok és károk fedezetéül szolgáló biztosítási forma. A biztosított mindig a hitelező.

hitelfedezeti biztosítás: a hitelintézet vagy a hitelező által – a tartozás biztosítékául – követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.

hitellevél: a gépjármű-biztosítás területén, és ma már egyre ritkábban alkalmazott kárrendezési megoldás. A károsult nem készpénzt kap, hanem egy – a javítóműhelynek címzett – hitellevelet, amelynek alapján a javítást elvégzik, és utólag a biztosítóval, mint adóssal elszámolnak.

Hungária Biztosító Rt.: az Állami Biztosító részleges jogutódjaként 1986-ban alapított biztosító, amely 1990-ben részvénytársasággá alakult. Tulajdonosa a müncheni Allianz AG Holding. Valamennyi üzletággal foglalkozik, különösen jelentős a gépjármű-biztosítási és ipari biztosítási állománya.

I

IBNR: (incurred but not reported) a biztosító által képzett tartalék, amelynek az a célja, hogy a már bekövetkezett, de még be nem jelentett károkra nyújtson fedezetet.

időszakos biztosítások: határozott időre kötött biztosítási szerződések. A biztosító csak a szerződésben naptárilag – év, hó, nap, óra, perc – megjelölt időszakra vállalja a kockázatot. Az időszak leteltével a szerződés automatikusan megszűnik.

indexálás: a szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerződés módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ.

integrál önrészesedés: a bagatellkárok kiszűrésének módszere. a minimális térítendő kárösszeg meghatározásával. Ha a kár az integrál önrész alatt marad, a biztosító nem térít, ha viszont fölötte van, akkor – levonás nélkül – megfizeti az egész kárt.

intervenció: a biztosító hivatalos lépése, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerződés fenntartását szolgálja.

ismeretlen üzembentartó: ha a kárt gépjármű okozta, de az üzembentartó személye nem állapítható meg, a károsult kárát a MABISZ a Kártalanítási Számla terhére megtéríti. Nem térülnek meg azonban az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékaiban, közművekben, valamint a reklámhordozókban okozott károk.

ittasság: a jogi és szerződési gyakorlatban a 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság. A biztosítási szerződésekben általában mentesülési ok.

Í

írásbeliség: a biztosítási szerződések jogának egyik legfontosabb eleme. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok csak írásban érvényesek!

J

járadék: rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló szolgáltatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethossziglanig folyósítanak. A biztosító által folyósított járadék lehet járadékopció -n alapuló vagy jövedelempótló.

járadékopció: egyes életbiztosításoknál az a kikötés, amely szerint a biztosított vagy a kedvezményezett az esedékessé váló egyszeri biztosítási összeg helyett élethossziglan, vagy meghatározott időtartamon át rendszeres járadékra jogosult.

jármű önkényes elvétele: bűncselekmény (Btk. 327. §) , amelyet az követ el, aki idegen járművet mástól úgy vesz el, hogy közben nem vezérli tulajdonszerzési szándék, csak pl. az időleges jogtalan használat. Ha a cselekmény tulajdonszerzési célzattal is párosul, akkor a minősítés: lopás (Btk. 316. §).

jelzálog: az ingatlanokra bejegyzett jog, amely szerint a tulajdonos csak korlátozottan rendelkezhet a vagyontárgy felett. Általában a hitelek vagy egyéb követelések biztosítékául kötik ki, és bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyv) .

jogalap-elbírálás: döntési folyamat, amelynek során a biztosító arról nyilatkozik, hogy a bejelentett (kár)eset a szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül-e illetőleg nem áll-e fenn mentesülés . A jogalap-elbírálás során dönt a biztosító az esetleges kármegosztás alkalmazásáról is.

jogképesség: polgári jogi, sőt alkotmányjogi fogalom, azt jelenti, hogy a jogképes (természetes vagy jogi személy) jogviszonyok alanya lehet; jogai, illetőleg kötelezettségei lehetnek (pl. örökölhet) . Az ember születésétől a haláláig korlátozás nélkül jogképes. A jogi személyek megalakulásuktól megszűnésükig rendelkeznek jogképességgel.

jogosulatlan biztosítási tevékenység: önálló, nevesített bűncselekmény. Az követi el, aki biztosítási tevékenységet a biztosítási törvényben előírt engedély nélkül végez. (Btk. 298,/E. §) jogvédelmi biztosítás: a szerződés a biztosított részére anyagi vagy természetbeni segítséget nyújt az ellene indított polgári-, büntető-, szabálysértési ügyekben. A szolgáltatás általában a költségek átvállalásával, ügyvéd állításával realizálódik.

jövedelempótló járadék: a károkozó vagy a felelősség-biztosítója által folyósított járadék , amely a károkozás miatt kiesett jövedelem pótlásával igyekszik helyreállítani az eredeti állapotot. Az ilyen járadék is jövedelem, ezért a személyi jövedelemadó számításánál figyelembe kell venni.

jutalék: a biztosító a biztosításközvetítő eredményes munkáját, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységét jutalékkal honorálja. A jutalék megállapítható szerződésenként (darabjutalék is, de általában a biztosítási összeghez igazodik.

K

kalózbiztosító: olyan biztosítóintézet, amely a hazai biztosítás-felügyelet engedélye nélkül folytat az országban biztosítási tevékenységet.

kamatrés: vagy kamatmarge. A technikai kamat és a befektetési hozam közötti különbség.

kárbejelentés: a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belüli a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.

kárenyhítés: a már bekövetkezett kár biztosítási esemény károsító hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat!

kárgyakoriság: mutatószám, amely azt jelzi, hogy egy adott időszakban (általában egy év alatt) a biztosított személyek és tárgyak közül hánynál következett be biztosítási esemény.

kárhányad: a biztosító díjbevételének és a kifizetett károknak egymáshoz való arányát fejezi ki. Általában szerződéstípusonként ágazatonként mérik.

kárkori érték: a biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

kármegelőzés: olyan magatartás, amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul. A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték. Pl. a vagyonvédelmi berendezések alkalmazása a betöréskárok megelőzésére. kárenyhítés kármegosztás: a károkozásért való felelősség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között. Ha például a bekövetkezett ütközésért “A”-t 70%-ban, “B”-t pedig 30%-ban terheli a felelősség, akkor “A” (illetőleg felelősségbiztosítója)”B” kárának 70%-át, míg a “B” részes “A” kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100-at.

káronszerzés tilalma: a károsultat a károkozó olyan helyzetbe köteles hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán. Ha egy 70%-os műszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100%-os) autó értékét kapná, előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás előtt. A káronszerzés tilos. A 30%-os különbözetet a károsultnak kell viselnie. avultatás Kártalanítási Számla: a MABISZ által kezelt alap a garancia alap . Ebböl térítik meg a biztosítással nem rendelkezö, gépjármü üzembentartók által okozott károkat. A számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott, elsösorban személyi sérüléses károkat is.

kedvezményezett: az életbiztosítási összeg felvételére jogosult, szerzödésben megnevezett személy. Ez lehet maga a biztosított is elérési biztositás , vagy bármely személy, illetöleg; a kötvény bemutatója is. Ha nincs megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosított örököse lesz a jogosult. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt, írásban bármikor módosítható.

kedvezményezettjelölés: az életbiztosítási szerzödés megkötésnek egyik leglényegesebb mozzanata a kedvezményezett megnevezése. A szerzödö nevezi meg; ha a szerzödö és a biztosított személye nem azonos, a szerzödéskötéshez, így a kedvezményezett kijelöléséhez is, szükséges a biztosított hozzájárulása. A szerzödö a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkoztával az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölhet.

kettös biztosítás: ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejüleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerzödés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerzödés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik.

készpénzdíjas biztosítás: egyszeri díjas idöszakos biztosítás ; a szerzödö a szerzödéskötéskor megfizeti az egész – általában rövid – tartamra szóló díjat. Ilyen például a BBP-biztosítás vagy a tanuló biztosítás.

kezesi biztosítás: biztosítási szerzödés, amelyet a hitelfelvevö köt arra az esetre, ha fizetöképtelenség esetén nem tudna teljesíteni (törleszteni) a hitelezönek.

kiegészítö biztosítás: az alapbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerzödés. Ha az alapbiztosítás megszünik, megszünik a kiegészítö szerzödés is.

kiséletbiztosítás: alacsonyabb biztosítási összegre szóló, tömeges életbiztosítás, amelynél a kockázat elbírálásához nines szükség orvosi vizsgálatra. nagyéletbiztosítás kizárás: a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerzödés kizár a biztosítási fedezetböl, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény – nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény! mentesülés kockázat: a kártokozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége. A kockázatot káresélynek is nevezzük.

kockázat-elbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az ajánlat -ban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja.

kockázati díj: a biztosítási díj azon része, amely az átvállalt kockázatból származó károk fedezetéül szolgál. Ebből a díjrészből fizetik a biztosítottaknak járó szolgáltatásokat, s ebből képzik a függő károk tartalékait is. Nettó díjnak is nevezik, mert nem tartalmazza a vállalkozói díj részt.

kockázati életbiztosítás: meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított – a tartam alatt – meghal.

kockázatkezelés: döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, illetőleg védelmi eszközöket rendelnek mellé.

kockázatkiegyenlítődés: mivel a kockázatok térben és időben elszórtan jelennek meg, ezek hosszú távon, és megfelelő területen ki is egyenlítődnek.

kogencia: feltétlen érvényesülést kívánó szabály, amelytől nem lehet eltérni. A biztosítási szerződés vonatkozásában azt jelenti, hogy a felek a szerződésükben a Ptk. biztosításra vonatkozó szabályaitól – még egyező akarattal sem – térhetnek el. Pontosabban: az eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az egyértelműen a szerződő vagy a biztosított érdekeit szolgálja!

kompozit biztosító: olyan biztosító, amely mind a life ág , mind a non life ág művelésére jogosult. A biztosítási törvény 1996. január 1-jei hatálybalépése után hazánkban kompozit biztosító nem alapítható. A hatálybalépés előtt már kompozit engedéllyel rendelkező biztosítók azonban mindkét ágat tovább művelhetik.

koremelés: a kockázat-elbírálási megoldás az életbiztosításoknál, amikor a biztosító – az orvosi vizsgálat alapján – a biztosított tényleges koránál magasabb életkor figyelembevételével állapítja meg a díjat.

korlátozott cselekvőképtelenség: a cselekvőképesség törvényi vagy bírói korlátozása. A korlátozottan cselekvőképes személy csak a mindennapi élet szokásos egyszerű ügyleteit kötheti meg törvényes képviselője nélkül. Korlátozottan cselekvőképes a kiskorú személy 12 és 18 éves kora közötti időszakban; illetőleg az is, akinek cselekvőképességét – életkortól függetlenül – ítélet korlátozza.

kötelező biztosítás: a biztosítási szerződés megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerződés megkötését kötelezővé teheti: legismertebb formája a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás , de biztosításkötési kötelezettségük van pl. a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is.

kötelező gépjármű felelősségbiztosítás: Magyarországon gépjármű – és segédmotoros kerékpár – csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik. A biztosítás bármelyik – ilyen üzletággal foglalkozó – biztosítónál megköthető. A szerződés megkötését a hatóságok – közülük a rendőrség – is ellenőrzi. Ha az üzembentartó a díjat nem fizeti meg, az esedékességtől számított 30. napon a szerződés automatikusan megszűnik (respiro). Az üzembentartó által okozott károkat a Kártalanítási Számla terhére ilyenkor is megfizeti a MABISZ , de a kifizetett kártérítési összeget a károkozótól visszaköveteli (regressz).

kötvény: az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését igazoló vény!) Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben “viselkedik” az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.

kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződések alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig nyújtott kölcsön.

közlési kötelezettség: a biztosított, a szerződéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat. változásjelentési kötelezettség közös kár: a hajózásban használatos fogalom. Olyan kár, amely a kapitány utasítására a hajónak vagy a rakománynak közös veszélytől való megmentése, illetőleg a kár enyhítése érdekében keletkezett. Ezeket a károkat az érintettek közösen, arányosan viselik.

közraktárjegy: a fogyasztási javak tárolásához kapcsolódó, hitelezési tevékenységet segítő értékpapír. A tulajdonos közraktárban helyezi el áruját, amelyről közraktárjegyet állítanak ki. Ez két részből áll: az árujegyből, amely a rendelkezési jogot testesíti meg, és a zálogjegyből, amely a felvett hitel árufedezetét igazolja. A két értékpapír egymástól függetlenül is forgalomképes, de a közraktár az árut csak a két értékpapír együttes bemutatása esetén adja ki.

közvetlen perlés: felelősségbiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a károsultnak teljesít. Ha azonban perre kerül sor, a károsultnak a károkozó ellen kell pert indítania. Egyetlen kivétel: a gépjárművek üzembentartóinak felelősségbiztosításából származó követelése esetén a biztosító közvetlenül is perelhető.

L

lejárat: a biztosítási szerződésben naptárilag megjelölt időpont, amikor a szerződés megszűnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Pl.: elérési életbiztosítás.

life ág: életbiztosítás lízing: olyan bérbevételi, illetve bérbeadási tevékenység, amelynek során a bérlő valamely vagyontárgyat a lízingtársaságtól használat céljára, előre meghatározott időtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevő rendszeres, a szerződésben rögzített lízingdíj fizetésére kötelezett. A futamidő után a vagyontárgy a lízingbe vevő tulajdonába megy. A lízingdíj költségként számolható el.

Lloyds: sajátosan szervezett biztosítási piac, de gyakorlatilag nem biztosítótársaság! A szindikátusokba tömörülő name-k (nevek) a brókerek közvetítésével vállalják el a kockázatok meghatározott részét. A “nevek” csak az általuk vállalt kockázat erejéig felelnek.

M MABISZ: Magyar Biztosítók Szövetsége. 1990. november 14-én alakult országos szakmai érdekképviseleti szervezet. Az érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátást koordinálja (oktatás, informatika, kármegelőzés . A MABISZ kezeli a kötelező felelősségbiztosításhoz kapcsolódó Kártalanítási Számla -t, valamint működteti a nemzeti Zöld Kártya Büro-t. A havonta megjelenő Biztosítás Szemle című szaklap kiadója.

Magyar Aktuárius Társaság (MAT) : az aktuáriusok szervezete, amely 1991-ben a MABISZ -on belül, tagozatként alakult meg, majd 1995-ben önálló egyesületté vált. Tagjai magánszemélyek, akik aktuáriusként vagy az aktuáriusi szakmához közel álló területeken tevékenykednek a biztosítóknál, a hatóságoknál, a pénztáraknái, illetőleg a tudomány berkeiben.

Magyar Biztosítási Tanács: az ÁBIF tanácsadó testülete, legfeljebb 30, a magyar biztosításügyben dolgozó, kiemelkedő szaktudású személyből állhat. Tagjait a pénzügyminiszter kéri fel, határozatlan időre.

Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaság (MÉBOT): az életbiztosítási orvostan szakértőinek 1994-ben megalakult szakmai egyesülete. Évente tart nemzetközi, tudományos kongresszusokat. Tagjain keresztül vesz részt a Nemzetközi Életbiztosítási Orvostani Társaság (ICLAM) munkájában. A világszervezet 1998-ban hazánkban tartja 19. kongresszusát.

malus: pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele – a biztosítási időszakon belül – igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következő időszak díjait növeli.

manipuláció: a biztosítási szóhasználatban szakkezelést jelent, amelynek során a beérkezett ajánlat -ban jelzett kockázatokat a biztosító elbírálja, megállapítja a díjat, és kötvényt állít ki.

maradékjogok: olyan, az életbiztosítási szerződésekben rögzített jogosultságok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetén is fennmaradnak. visszavásárlás díjmentesítés maradványérték: a totálkárossá vált vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke, amelyet a kárkori értékből le kell vonni.

MAT: Magyar Aktuárius Társaság

MEHIB – Magyar Exporthitel Biztosító Rt.: a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő, 1994-ben alapított biztosító részvénytársaság. Az exporthitelezés során felmerülő politikai és árfolyamkockázatok, valamint kereskedelmi kockázatok (külföldi fél nemfizetése, csődje) biztosításával foglalkozik.

mentesülés: Ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a biztosított vagy a szerződő , illetőleg a közös háztartásban élő hozzátartozók szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták. A súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat a szerződés rögzíti (pl. ittas vezetés). A mentesülési okot mindig a biztosítónak kell bizonyítania, arra a biztosított nem kötelezhető.

minimális díj elve: a biztosítási törvény által rögzített szabály, amely szerint a biztosítónak legalább olyan mértékű díjat kell kalkulálnia, amely előreláthatóan fedezetet nyújt valamennyi vállalt kötelezettség teljesítésére, és a biztosító költségeire. (Nyereséget, hasznot tehát nem kötelező kalkulálni!)

módozat: meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerződések.

munkáltatói felelősségbiztosítás: a biztosítási szerződés alapján a biztosító – a munkáltató helyett – megtéríti azokat a károkat, amelyekért az üzemi baleset , esetleg foglalkozási megbetegedés miatt felelősséggel tartozik.

múlékony sérülés: olyan (általában baleseti eredetű) testi sérülés, amely maradandó egészségkárosodás nélkül gyógyul.

N

nagy számok törvénye: matematikai törvényszerűség, amely a biztosítás gyakorlatában azt jelenti, hogy minél nagyobb a veszélyközösség létszáma, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy egy meghatározott időszakon belül a vártnál több vagy kevesebb veszélyközösségi tagot ér károsodás.

nagyéletbiztosítás: egyénileg kötött – általában nagy biztosítási összegre szóló – életbiztosítás, amelynek megkötését a biztosító orvosi vizsgálathoz, de legalább egészségügyi nyilatkozat tételéhez köti. kiséletbiztosítás nem-életbiztosítás: az életbiztosítási ágba nem tartozó ágazatok; pl. vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás.

nem vagyoni kár: a károkozónak (felelősségbiztosítónak) a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak pl. súlyos esztétikai sérülésekből, az életvitel elnehezüléséből, a hozzátartozók elvesztési miatti traumákból.

néphalandósági tábla: a népszámlálás adatai alapján összeállított halandósági tábla . Emellett a biztosítók select halandósági táblátt is készítenek.

N-N Biztosító Rt.: a Nationale-Nederlanden Magyarországi Biztosító Rt.-t 1991-ben holland tökével alapították, kizárólagos tulajdonosa az ING Continental Europe N.V. Jelenleg csak életbiztosítások terjesztésével foglalkozik.

no fault: nálunk nem alkalmazott felelősségbiztosítási megoldás, amelynek alapján a károsult – személyi sérülés esetén – akkor is kártérítéshez jut, ha ő volt a felelős.

O

objektív felelősség: vétkesség nélküli felelősségi forma. Lásd még: vétkesség , veszélyes üzem .

objektív kockázat-elbírálás: a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító tárgyi ismérvek alapján (például tűzveszélyesség foka, vagyonvédelmi berendezések minősége, az épület szerkezete és anyaga… stb.) ítéli meg kockázatának súlyosságát.

Ö

önbiztosítás: pontatlan szakmai zsargonszó; azt a magatartást jelzi, amikor a személy pénzeszközök vagy áruk tartalékolásával próbálja a kockázatból eredő károkat közömbösíteni.

öngondoskodás: olyan előrelátó, tervszerű emberi magatartás, amely a bizonyosan bekövetkező, vagy a váratlan események vagyoni hatásait igyekszik kiküszöbölni. Egyik eszköze a biztosítás.

önrészesedés: a kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított magára vállal. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja. Fajtái: az abszolút önrészesedés és az integrál önrészesedés. P

panaszügyintézés: a biztosító döntései ellen reklamációt lehet benyújtani az érintett biztosítóintézethez. Valamennyi társaság önálló panasz-ügyintézési apparátust működtet. Az ügyfél-tájékoztató megjelöli a panaszfórumokat. Az ÁBIF -nak egyedi panasz-ügyintézési jogköre nincs, de ismétlődő és alapos panaszok esetén általános érvényű hatósági döntést hozhat.

passzív viszontbiztosítás: a biztosító által elvállalt kockázatok viszontbiztosítás -ba adása, szétporlasztása. Nostro viszontbiztosításnak is nevezik.

pénzmosás: az illegálisan – főleg a feketegazdaságból – származó pénzösszegek banki és biztosítási csatornákon való átfuttatása és “legalizálása”.

premier risque: a francia kifejezés fordítása: első kockázatra szóló biztosítás, a magyar terminológiában határösszeg-biztosításként honosodott. A biztosító a szerződésben rögzített határösszeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítás -t. Ha a biztosított a lakásban tartott 500 ezer forint értékű ékszereit – határösszeg biztosítással – 100 ezer forintra biztosítja, és minden ékszert ellopnak, a biztosító csak 100 ezer forintot fizet, de nem alkalmaz pro rata térítést.

pro rata: alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez.

Providencia Osztrák-magyar Biztosító Rt.: 1989-ben alapított, kompozit biztosító részvénytársaság. Főrészvényesei az osztrák EA-Generali Versicherung AG, valamint a Postabank. Minden üzletágban tevékenykedik, jelentős a gépjármű-biztosítási, lakásbiztosítási és életbiztosítási állománya.

R

reaktiválás: a díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések – eredeti tartalommal történő – újbóli hatálybaléptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetőség, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték!

regressz: visszakövetelési jog. Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is érvényesíteni köteles, sőt a biztosítottat elsőbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendő mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. (A károsultat azonban mindig kártalanítani kell!) rendelkezési jog: az élet- és nyugdíjbiztosítások személyi jövedelemadó-kedvezményével összefüggő fogalom. Gyakorlatilag az ügyfél által kezdeményezett szerződés megszüntetést jelenti (pl: visszavásárlás, értékesítés, díjnemfizetés miatti megszűnés . Ha erre a szerződéskötéstől számított 10 éven belül kerül sor: az adókedvezményt – pótlékokkal együtt – vissza kell fizetni.

rendszámegyezmény: az európai országok zöménél még a Zöld Kártya bemutatására sincs szükség, mert az államok a magyar forgalmi rendszámot, és a H országjelet a felelősségbiztosítás igazolásául elfogadják. Fontos tehát a “H” országjel is, azt nem pótolja a rendszámtáblán lévő H betű!

reponálás: az életbiztosítási ajánlat elbírálásnak függőben tartása. A reponálásról az ajánlattevőt írásban értesíteni kell. A reponálási tartam – általában 6 hónap – letelte után is csak akkor jöhet létre a biztosítás, ha a szerződő új ajánlatot tesz.

respiro: a biztosítás díj esedékességétől számított időszak, amely alatt a biztosító “várja” a díjat. Elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi. Tartama: általában 30 nap, de a felek ennél hosszabb respiro-ban is megállapodhatnak. Rövidebben azonban nem! kogencia részleges kár: a biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a totálkár.

S

select halandósági tábla: a biztosítók által a biztosítottakról készített halandósági tábla. Értékei a szerződéskötést követő első 3-5 évben kedvezőbbek a néphalandósági tábla adatainál. Ennek oka: a biztosítók kockázat-elbírálása.

SIGNAL Biztosító Rt.: 1993-ban alapított, kompozit biztosító részvénytársaság, 99%-os külföldi tulajdonban. Főrészvényese a dortmundi Signal Unfallversicherung A.G. Főleg csoportos élet- és baleset-biztosításokkal foglalkozik; kompozit engedéllyel rendelkezik.

SZ

szabad bizonyítás: feltétlen érvényesülést kívánó eljárási alapelv. Azt jelenti, hogy a tények bizonyítására megkötöttség nélkül minden bizonyíték felhasználható, (tanúnyilatkozat, dokumentum, okmány, fénykép, hivatalos tudomás… stb.), természetesen csak akkor, ha tartalma valós.

szakmai felelősségbiztosítás: olyan felelősségbiztosítási szerződés , amely alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma vagy hivatás (pl. orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) folytatóját terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelősségük megállapítható.

szavatolótőke: a biztosító saját tökéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is eleget tudjon tenni kötelezettségeinek, ha azokra a beszedett díjak és a tartalékok nem nyújtanak fedezetet. A szavatolótőke meglétét az ÁBIF folyamatosan ellenőrzi.

szerződés létrejötte: az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön!

szerződés megszűnése: jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet: időszakos biztosításoknál a tartam lejártával; a díjfizetés elmulasztásával; érdekmúlással; vagy felmondással.

szerződésmódosítás: a szerződő felek egybehangzó nyilatkozatán alapuló változás, amelynek során csak a szerződés egyes részei (pl. díj módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad. átdolgozás szerződő: a biztosítás szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a szerződéskötést ajánlat , ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díjfizetésre is. Személye gyakran egybeesik a biztosítotttal.

szubjektív kockázat-elbírálás: a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító anyagi szempontok alapján (például: az ajánlattevő vagyoni és személyi viszonyai mérlegeli kockázatának súlyosságát.

T

tartamengedmény: a több évre megkötött biztosítások szerződőinek adott díjengedmény. Idő előtti megszűnés esetén a biztosító az engedményeket jogosult visszakövetelni.

társadalombiztosítás: kötelező biztosítási forma. Az államháztartás része; nyugdíj és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt. A magánbiztosítástól elkülönült intézményrendszere van, forrásait zömében a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségeiből fedezik. Alapelve a szolidaritás, tényleges biztosítási jellemzőkkel nem rendelkezik; gyakorlatilag egy központi elosztórendszer.

technikai kamat: számításszerű kamatláb, amelyet a biztosító az életbiztosítási díjkalkulációnál és tartalékszámításnál alkalmaz. Minimális mértékét jogszabály állapítja meg. kamatrés telítettség: biztosításstatisztikai alapszám, amely azt mutatja, hogy az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közül hány százalék rendelkezik – az adott kockázatra vonatkozó – biztosítási fedezettel termékfelelősség-biztosítás: olyan felelősségbiztositás , amely a termék előállítóját, forgalmazóját, illetőleg a szolgáltatás nyújtóját mentesíti a hibás áru vagy szolgáltatás által másnak okozott károk megtérítése alól.

területi hatály: földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom; a biztosítási szerződésben azt jelenti, hogy a biztosító csak a meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre visel kockázatot. Például az autóbiztosításoknál a területi hatály: Európa, valamint Törökország kontinensen kívüli része.

totálkár: a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése, vagy olyan mértékű károsodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos. Maradványérték törlés: a biztosítási szerződések bármely okból való megszűnése, illetőleg ezen szerződéseknek a biztosítói nyilvántartásból való kivétele. storno törlésértesítő: a törlés tényének írásban való közlése a szerződővel. A törlésértesítő kiküldését a jogszabály nem teszi kötelezővé a biztosító számára.

tőkésítés: a felelősségbiztosítás alapján folyósított járadék egyösszegű megváltása a jogosulttal kötött egyezség alapján. Az így számított töke mértéke függ a havi járadék összegétől, valamint a jogosult életkorától.

tőzsde: helyettesíthető tömegáruk és értékpapírok szervezett piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik. A tőzsdén csak tőzsdetag vehet részt; üzletet kötni csak a tőzsdetag cégek által hivatalosan felhatalmazott közvetítőn (tőzsdei bróker) keresztül lehet. Árutőzsdék és értékpapír-tőzsdék működnek.

tőzsdeindex: a tőzsde összpiaci árfolyammozgását tükröző indexszám; a tőzsde általános hangulatát, tendenciáját jelzi. Az indexkosárban szereplő vállalatok piaci értékének változását tükrözi.

túlbiztosítás: ha a biztosítási összeg nagyobb, mint a vagyontárgy tényeleges értéke, a biztosítási szerződésnek az a része, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik – semmis. Totálkár esetén a. biztosító térítési kötelezettségének felső határa a tényleges érték lesz a káronszerzés tilalma miatt. Kivétel: újérték-biztosítás.

Ú

újérték-biztosítás: a túlbiztosítás a biztosítási szerződésben tilos; a károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel: amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól (pl. a növények hozama vagy a biztosító az új állapotba való beszerzés költségeit vállalja. Ilyenkor nincs avultatás . A lakás- és épületbiztosítások újértékre szólnak.

Ü

ügyfél-tájékoztató: a biztosító egyértelmű, részletes és közérthető írásos információja, amely a biztosító főbb adatait és a megkötendő szerződés jellemzőit tartalmazza.

ügyfélvédelmi alap: a biztosítók által létrehozott alap, amelynek az a funkciója, hogy az egyes biztosítók esetleges felszámolásakor az ügyfelek követeléseinek kielégítését segítse.

ügynök: a biztosító megbízottjaként tevékenykedő biztosításközvetítő. A biztosítóval létesített munkaviszony vagy megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat , illetőleg a biztosítási díj átvételére jogosult, a szerződés megkötésére azonban nem! Ilyen joga csak a vezérügynök -nek van. Megbízotti minőségben való károkozásáért a biztosító felelős.

üzemi baleset: a biztosítottat a foglakozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben ért baleset . Az üzemi balesetért a legtöbb esetben a munkáltató felelőssége állapítható meg.

V

vagyonbiztosítás: olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt pótolja a szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.

valorizáció: a pénz értékállandóságának változása miatt inflálódott élet- és nyugdíjbiztosítási összegek – jogszabályon alapuló – utólagos felértékelése.

vállalkozói díj: a biztosítási díj azon része, amely a biztosító költségeinek a fedezetéül, valamint az üzleti nyereség forrásául szolgál. A kockázati díj és a vállalkozói díj összege teszi ki a bruttó díjat.

változásjelentési kötelezettség: a szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító mentesülését eredményezheti.

várakozási idő: az életbiztosítási, betegségbiztosítási szerződéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség a biztosító csak egy későbbi időponttól vállalja (pl. hat hónap).

várományfedezet: finanszírozási rendszer, amely a szolgáltatásokat nem a folyó bevételből fizeti (mint a jelenlegi tb-szisztéma), hanem a fedezetet így alakítja, hogy az minden időpontban forrásául szolgáljon a lehetséges szolgáltatásoknak.

vegyes életbiztosítás: ötvözi a kockázati életbiztosítás és az elérési életbiztosítás elemeit. A biztosító a tartam alatt bekövetkezett halál esetén és az elérés esetén is teljesít.

veszélyes üzem: olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel.

veszélyközösség: az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.

veszélynem: természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetőleg veszteséget okozhat. Veszélynemek például: tűz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés stb.

vezérügynök: olyan ügynök , akinek a biztosító teljes körű felhatalmazást adott nem csak az ajánlat átvételére, de a szerződés megkötésére, a kötvény kiállítására is.

vétkesség: felelősségi kategória, akkor áll fenn, ha a kár okozója nem úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható.

viszontbiztosítás: a biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerződés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegű, vagy tömeges (pl.: katasztrófa) károk kezelésére alkalmas módszer.

visszavásárlás: az életbiztosítási szerződések – lejárat előtti – megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító – a szerződésben rögzített mértékben – a díjtartalékot visszafizeti. Különösen a szerződés első éveiben előnytelen ezzel a módszerrel élni.

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

a Moneta Biztosítási Alkusz Ügyfelei részére

I. Bevezetés

Moneta Biztosítási Alkusz (továbbiakban: Moneta Biztosítási Alkusz) a tevékenységére, magatartására vagy mulasztására vonatkozó panaszok hatékony, átlátható és gyors kezelésének érdekében Ügyfelei számára – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvénynek megfelelve – az alábbi panaszkezelési szabályzatot állapítja meg.

II. Fogalmak

1. Panasz

A panasz a Moneta Biztosítási Alkusz üzleti tevékenységével kapcsolatos nem szerződés szerinti teljesítéshez, szolgáltatáshoz vagy a szolgáltatással összefüggő tevékenységéhez kapcsolódó konkrét bejelentés, reklamáció, melyben az Ügyfél vagy a képviseletében eljáró személy a Moneta Biztosítási Alkusz tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával kapcsolatos kritikát, észrevételt, véleményt fogalmaz meg, illetve melyben, az Ügyfél a Moneta Biztosítási Alkusz tudomására hozza elégedetlenségét és kívánságát a megoldásra vonatkozóan. Panaszt tenni lehet szóban (személyesen vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben).

NEM minősül panasznak

- Az Ügyfél által a Moneta Biztosítási Alkuszhoz benyújtott olyan kérelem, amely általános tájékoztatás-, vélemény-, vagy állásfoglalás kérésére irányul.
- Minden olyan kifogás és észrevétel, amelyben az Ügyfél a Moneta Biztosítási Alkusz KFT. eljárását nem valamely konkrét szolgáltatással, hanem egyéb, a szolgáltatással összefüggő tevékenységével vagy a Moneta Biztosítási Alkusz KFT. működésével kapcsolatban kifogásolja.
- Az ügyfél adataiban bekövetkezett változás kapcsán előterjesztett adatmódosítási igények
- Helytelenül rögzített adatok kijavítása céljából előterjesztett kérelem, amely a szerződés lényeges feltételeit (díj, biztosítási fedezet) nem érinti
- Azok a kérelmek, amelyek nem a Moneta Biztosítási Alkusz, hanem valamely biztosító nem jog-vagy szerződésszerű teljesítése miatt terjeszt elő az ügyfél

2. Ügyfél

Ügyfél az a jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy szervezet, valamint magánszemély, ill. az ügyfél képviseletében eljáró személy, aki részére a Moneta Biztosítási Alkusz KFT., mint független biztosítási alkusz a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatást nyújt.

A képviselő vagy meghatalmazott útján történő panasz benyújtása esetén a Moneta Biztosítási Alkusz KFT. vizsgálja a benyújtási jogosultságot, amelyet a benyújtó -a személyének azonosítására alkalmas iratok és/vagy adatok bemutatásával/megadásával illetve meghatalmazással – igazol.

Panaszjegyzőkönyv alkalmazása esetén a panaszos Ügyfél neve mellett fel kell tüntetni az Ügyfél – törvényes, illetve meghatalmazotti – képviselőjeként eljáró, panaszbenyújtó természetes személy (pl. vállalat képviselője, természetes személy meghatalmazottja, stb.) nevét is.

III. Alapelvek

1. A panaszokat beérkezésük sorrendjében kell kivizsgálni és elintézni. A Moneta Biztosítási Alkusz KFT. ügyvezetője kivételt tehet e szabály alól és a panasz soron kívüli kivizsgálását és elintézését rendelheti el abban az esetben, ha az érintett ügyben a beérkezési sorrend betartása az ügyfél jogainak, jogos érdekeinek jelentős sérelmével járna.
2. A panasz alapján tett intézkedéseket olyan módon kell dokumentálni, hogy abból egyértelműen ellenőrizhető legyen az elintézés módja, annak időpontja, az eljáró ügyintéző neve.
3. Egységes nyilvántartásban kell vezetnie mindazon panaszügyeket, melyek biztosítási szerződés lényeges adatának módosítását eredményezték.
4. A panaszügyek kivizsgálása és a panasz alapján elvégzendő feladatok teljesítése során a Moneta Biztosítási Alkusz KFT. minden munkatársa köteles az intézkedő munkatárssal – annak megkeresése alapján – együttműködni, és segíteni őt a hatékony intézkedés érdekében.
5. Amennyiben egy panasz megalapozatlansága nem állapítható meg kétséget kizáróan, akkor úgy kell tekinteni, hogy a panasz megalapozott, s ennek megfelelően kell az ügyben a Moneta Biztosítási Alkusz KFT.-nak eljárnia.
6. A megalapozottnak minősült panaszok esetében meg kell téríteni mindazon esetleges károkat, melyek az ügyfeleket a panasz alapjául szolgáló hibával összefüggésben, a Moneta Biztosítási Alkusz KFT., vagy bármely teljesítési segédje magatartása miatt érte.
7. A Moneta Biztosítási Alkusz KFT. az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek.
8. A Moneta Biztosítási Alkusz KFT. a panaszt és az arra adott választ 3 évig megőrzi, és azt a MNB kérésére bemutatja.
IV. A szabályzat hatálya

A szabályzat hatálya kiterjed a Moneta Biztosítási Alkusz KFT.-ra, valamint a panaszt tevő személyre.

V. A panasztétel lehetséges módjai

Szóbeli

a, Személyesen
b, Telefonon

Írásbeli

a, Személyesen vagy más által átadott irat útján
b, Postai úton
c, Telefaxon
d, Elektronikus levélben

VI. Részletes szabályok

VI. 1. Általános eljárási szabályok

1. A panasz kivizsgálásra elsősorban és elsőként az Ügyfélszolgálat jogosult és köteles. Amennyiben a Moneta Biztosítási Alkusz KFT. bármely munkatársa részére panasz-bejelentés érkezik, köteles azt haladéktalanul az Ügyfélszolgálat részére továbbítani.

2. A VI.1.1. pont szabálya alól kivételt képez, ha a panaszt közvetlenül a panasszal érintett ügyben érdemben eljárt munkatárs részére jelentik be, és e munkatárs a megalapozott panasz alapján a probléma megoldására alkalmas intézkedésre jogosult és képes. Ebben az esetben a panasz beérkezéséről, a panasz alapján tett intézkedésről haladéktalanul tájékoztatni köteles az Ügyfélszolgálatot, ha a panasz elintézése biztosítási szerződés lényeges adatának módosítását eredményezte.
3. Az Ügyfélszolgálat a beérkező panasz kivizsgálása során megkeresi az ügyben eljárt munkatársat, szükség szerint az érintett biztosító intézetet, beszerzi az ügyre vonatkozó dokumentumokat, adatokat, információkat.
4. Az Ügyfélszolgálat vezetője az információk beszerzését követően dönt a panasz megalapozottságáról és a szükséges intézkedések megtételéről.
5. Amennyiben az Ügyfélszolgálat vezetője nem tud egyértelmű döntést hozni a VI.1.4. pontban meghatározott kérdésekben, abban az esetben köteles haladéktalanul tájékoztatni a panasszal érintett üzletág vezetőjét a panaszról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a panaszügy minden releváns körülményére. A tájékoztatással egyidejűleg be kell mutatni az Üzletág-vezetőnek az ügyre vonatkozó dokumentumokat.
6. Az Üzletág-vezető a VI.1.5. pont szerint megkapott tájékoztatást követően haladéktalanul köteles döntést hozni a VI.1.4. pontban megjelölt kérdésekben és a döntés végrehajtására felhívni az Ügyfélszolgálat vezetőjét, vagy az intézkedésre jogosult munkatársat.
7. Az intézkedés végrehajtásáról, a megtett intézkedésről minden esetben tájékoztatni kell a panaszt bejelentő ügyfelet.
8. A VI.1.7. pont szerinti tájékoztatás a VI.1.2. pontban és a VI.2. pontban foglalt kivételektől eltekintve az Ügyfélszolgálat kötelezettsége. A Moneta Biztosítási Alkusz KFT. ügyvezetője, vagy az érintett Üzletág-vezető ebben a sorrendben) az Ügyfélszolgálat e jogát bármely panaszügyben magához vonhatja.
9. A panaszokkal kapcsolatos dokumentumokat a Moneta Biztosítási Alkusz KFT. az általános szabályoknak megfelelően három évig elektronikus úton megőrzi.
VI. 2. Eljárás kártérítési kötelezettséget keletkeztető panaszügyek esetén

1. Azon panaszügyekben, amelyekben a panaszüggyel összefüggésben az ügyfél kártérítési igényt jelent be, vagy a panasz kivizsgálása során felmerül a kártérítési kötelezettség lehetősége, a szabályzat rendelkezéseit a jelen pontban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
2. Azokban a panaszügyekben, amelyekben a panaszüggyel összefüggésben az ügyfél kártérítési igényt jelent be, vagy a panasz kivizsgálása során felmerül a kártérítési kötelezettség lehetősége, az Ügyfélszolgálat vezetője nem hozhat döntést a panasz megalapozottságáról és a szükséges intézkedésről. Ezekben az ügyekben érintett Üzletág-vezetőt köteles a jelen szabályzat rendelkezéseinek mindenben megfelelően tájékozatni, aki köteles a jelen szabályzatnak megfelelően az ügyet kivizsgálni.
3. Amennyiben az Üzletág-vezető a VI/2.2. pont szerinti vizsgálat alapján a kártérítési igényt jogszerűnek ítéli, vagy nem tudja egyértelműen megítélni, abban az esetben haladéktalanul köteles a Moneta Biztosítási Alkusz KFT. jogi képviselőjének átadni az ügyet a rá vonatkozó dokumentumokkal együtt.
4. Amennyiben Moneta Biztosítási Alkusz KFT. jogi képviselője a panasszal összefüggésben felmerült kárigényt megalapozottnak ítéli, köteles azonnal előterjeszteni az ügyet a Moneta Biztosítási Alkusz KFT. ügyvezetője részére, javaslatot téve az igény kielégítésének jogalapjára és összegszerűségére.
5. Amennyiben az ügyvezető kétséget kizáróan megállapítja -a társaság jogi képviselőjének előterjesztése alapján -a Moneta Biztosítási Alkusz KFT. felelősségét, abban az esetben megbízza a Moneta Biztosítási Alkusz KFT. jogi képviselőjét a szükséges okiratok elkészítésével és minden egyéb, szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a társaság megtérítési kötelezettségének eleget tegyen.

VI.3. Szóban (személyesen vagy telefonon) közölt panasz:

- Panaszügyintézés helye: 1163 Budapest, Cziráki u. 26-32
- Nyitva tartás: Hétfő, kedd, szerda, csütörtök 8-17 óráig Péntek 8-15 óráig
- Telefon: 36-1-403 4134

1. Telefonon történő panaszkezelés esetén a Moneta Biztosítási Alkusz KFT. biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
2. Telefonon történő panaszkezelés esetén az Ügyfél és az Moneta Biztosítási Alkusz KFT. Ügyfélszolgálata közötti telefonos kommunikációról is kiállít egy panasz bejelentési nyomtatványt.
3. A Moneta Biztosítási Alkusz KFT. a szóbeli panaszt – amennyiben lehetséges – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja.

Ha az Ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a Moneta Biztosítási Alkusz KFT. a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az Ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

4. Ha a szóbeli panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a Moneta Biztosítási Alkusz KFT. a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, ésannak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén Ügyfélnek átadja, telefonon közöltszóbeli panasz esetén az Ügyfélnek a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

VI. 4. Írásban közölt panasz:

- Levélcím: 1163 Budapest, Cziráki u. 26-32
- Faxszám: 06-1-403-4134
- E-mail: info@bazisbroker.hu

A Moneta Biztosítási Alkusz KFT. az Ügyfél kérésére a panasz benyújtásához formanyomtatványt bocsát az Ügyfél rendelkezésére. A Panaszbejelentő Lap jelen szabályzat 1. sz. mellékletét képezi.

VII. Eljárás a panasz elutasítása esetén

Moneta Biztosítási Alkusz KFT. a panasz elutasítása esetén válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a MNB vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, továbbá megadja az ügyfél számára az MNB és a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, az alábbiak szerint:

- Magyar Nemzeti Bank
- telefonon: 06-40-203-776
- levélben: 1535 Budapest, 114., Pf.: 777.
- E-mail útján: ugyfelszolgalat@mnb.hu címre
- személyesen: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Krisztina Plaza)
- Pénzügyi Békéltető Testület (PBT)
- A fogyasztó írásban (postai úton vagy személyesen), illetve elektronikus formában nyújthatja be békéltetői eljárást kezdeményező kérelmét a PBT-hez. Írásban történő beadvány esetén a kérelem formanyomtatványa letölthető a PBT honlapjáról (www.mnb.hu/pbt), s azt a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. sz. alatt működő testülethez (levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) kell eljuttatni. Elektronikus úton a kérelem a www.magyarorszag.hu honlap segítségével, az Ügyfélkapun adható be.

VIII. Egyéb rendelkezések

1. A panaszügy kivizsgálása során vétkesnek bizonyuló munkatárssal szemben az ügyvezető, mint a munkáltatói jogok gyakorlója a Munka törvénykönyvében és a munkaviszonyra vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott módon vizsgálatot indíthat és érvényesítheti a jogszabályokban előírt jogkövetkezményeket.
2. Amennyiben a lefolytatott vizsgálat az ügyfél panaszának -a hatályos jogszabályok alapján – nem ad helyt, az ügyvezetőnek, az ügyfél-elégedettség céljára, illetve az eset összes körülményére is figyelemmel lehetősége van méltányossági alapon az ügyfél számára kedvező döntést hozni.
3. A jelen szabályzatot a társaság ügyvezetője köteles átadni az Üzletág-vezetőknek és az Ügyfélszolgálat vezetőjének, akik kötelesek a szükséges mértékben ismertetni a munkatársakkal.
4. A jelen szabályzat rendelkezéseinek megváltoztatására kizárólag a Moneta Biztosítási Alkusz KFT. ügyvezetője jogosult.
5. A panaszügyekre vonatkozó szabályok nem lehetnek ellentétesek jogszabállyal, vagy az állami irányítás egyéb eszközének minősülő normával. Semmisnek kell tekinteni a szabályzatnak azt a rendelkezését, mely e feltételnek nem tesz eleget.
6. A panaszügyi nyilvántartást a korábbiakban vezetett ügyfélszolgálati összesített nyilvántartástól elkülönítetten kell kezelni.

IX. A szabályzat hatályba lépése

A Szabályzat 2014.02.18 napjától hatályos.

Moneta Biztosítási Alkusz KFT. számára kiemelkedő fontosságú Ügyfeleink elégedettsége, ezért köszönjük, ha észrevételével megkeres bennünket.

Budapest, 2014.02.18

Kovácsné Gubányi Zsuzsanna

Moneta Biztosítási Alkusz Kft ügyvezető

Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk arról, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény előírásainak megfelelően társaságunk köteles ügyfelét azonosítani a jogszabályban meghatározott esetekben, különösen a szerződéses kapcsolat létrejöttekor, illetve abban az esetben, ha az ügyfél által kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen összefüggő megbízások a 3.600.000.-Ft, azaz hárommillió-hatszázezer forint összeghatárt elérik, meghaladják.

Tisztelettel,

Moneta Biztosítási Alkusz Kft

Biztosítási Alkusz

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft mint Biztosítási Alkusz tevékenységet végző. (Cg. 01-09-180659, székhely: 1163 Budapest, Cziráki u. 26-32.)

SZABÁLYZATA

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról a 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank mintaszabályzata alapján

A SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSE A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) alapján a biztosítási tevékenységet végző, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási és foglalkoztatási nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet végző jogi személyek belső szabályzatot készítenek.

A szabályzat elkészítéséhez a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban :MNB) a Pmt. végrehajtására kiadott rendelet alapján, valamint a pénzügyi információs egységként működő hatóság észrevételeinek figyelembe vételével és a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával mintaszabályzatot bocsát a Moneta Biztosítási Alkusz Kft.k rendelkezésére.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. (a továbbiakban Moneta Biztosítási Alkusz Kft.) a jelen szabályzat hatályba lépésével annak normái érvényesek annak érdekében, hogy valamennyi munkatársa a Pmt.-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségnek eleget tudjon tenni, és azon szokatlan ügyleteket, melyek bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek a Moneta Biztosítási Alkusz Kft.n keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel való támogatását célozzák, képes legyen felismerni.

A törvény rendelkezéseit kizárólag az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység esetében kell alkalmazni, mivel nem tartozik a Pmt. hatálya alá a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott független biztosításközvetítő a nem-életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során.

A terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogi környezet az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvénnyel bővült, amelyet figyelembe kell venni a szabályzat kialakításánál, csakúgy, mint a 2011. évi CCI. tv., a 2011. évi CCVII. tv., és a 2011. évi CCVIII. tv. által elrendelt módosításokat.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az ügyfél-átvilágítási és a tényleges tulajdonosról való nyilatkoztatási kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve – az ügyfél beleegyezése esetén – azok másolatait, az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft bejelentési kötelezettség teljesítését, valamint az ügyleti megbízás felfüggesztését igazoló iratokat, illetve azok másolatait a bejelentéstől, illetve a felfüggesztéstől számított nyolc évig köteles megőrizni.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) teljesített ügyleti megbízásokat köteles rögzíteni és nyolc évig megőrizni. Az adatokat visszakereshetően kell tárolni. Az adatváltozás, módosulás miatt változott adatok esetén a régi adatokat oly módon kell megőrizni, hogy abból egyértelműen kiolvashatóak legyenek a régi, nem hatályos adatok, valamint a Moneta Biztosítási Alkusz Kft-nél történt adatmódosítások dátumai.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség.

Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

Harmadik országnak kell tekintetni az Európai Unión kívüli államot.

Ügyfélnek minősül a Pmt. 3. §-a alapján az a személy, aki a Moneta Biztosítási Alkusz Kft.val az 1. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerződést köt, illetve a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. részére ügyleti megbízást ad. Az ügyfél-átvilágítás során ügyfélként kell kezelni többek között az eseti befizetőt (aki ténylegesen teljesíti a befizetést), a kedvezményezettet, az örököst, illetve a biztosítottat, ha az a szerződő helyébe lép.

Üzleti kapcsolatnak minősül az ügyfél és a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. között a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony. Új üzleti kapcsolatnak minősül, ha új szerződő lép a szerződésbe (akkor is, ha a biztosított lép a szerződő helyébe).

Ügyleti megbízásnak minősül az ügyfél és a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. között a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony. Az ügyleti megbízás szabályai szerint kell eljárni többek között az eseti befizetés, az ügyfél kezdeményezésére történő rendkívüli díjemelés, szolgáltatás teljesítése (különösen a visszavásárlás, részvisszavásárlás), kötvénykölcsön felvétele esetén. A szerződés természetéből adódó díjváltozások, mint pl. az indexálás nem minősülnek az ügyleti megbízással egy tekintet alá esőnek, nem vonatkozik rájuk az ügyfél-átvilágítási kötelezettség.

Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak minősülnek azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást.

Ügyfél-átvilágításnak minősül a Pmt. 6. §-ban meghatározott esetben a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése. Ennek értelmében a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor és ha a korábban rögzített ügyfél­azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságára vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat, és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. Az azonosító adatokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón.

Azonosításnak minősül a Pmt. 7. § (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 8. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése.

Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély.

Személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a Pmt. 7. § (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti okiratokkal történő, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvántartásban történő ellenőrzése.

Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak. Azt a természetes személyt is tényleges tulajdonosnak kell tekinteni, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, valamint az a természetes személy, aki jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek tagja, illetve részvényese és jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői, vagy felügyelő bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. /Ptk. 685/B.§ (2)/. Alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, továbbá akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár.

Kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, az országgyűlési képviselő, a Kúria, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja, a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja.

Közeli hozzátartozó a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs.

Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, illetve bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre.

Pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a vámhatóság 314/2006.(XII.23.) Korm. rendeletben meghatározott szervezeti egysége. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ből eredő kötelezettségeként fogadja és feldolgozza a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. által küldött bejelentéseket, az ügylet felfüggesztése esetén ellenőrzési feladatait ellátja, adatot kér a Moneta Biztosítási Alkusz Kft.tól, más hatóságtól, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán a 2007. évi CLXXX. törvény alapján elvégzi a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosítását ellátó szerv feladatait. A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatait a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, a pénzügyi információs egységként működő hatóság nem­nyomozati feladatait a Pénzügyi Információs Osztály látja el (továbbiakban pénzügyi információs egységként működő hatóság).

A pénzügyi információs egységként működő hatóság a 2007. évi CLXXX törvény alapján tudomására jutott információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 261. §], a jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 298/D. §), a pénzmosás (Btk. 303-303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 303/B. §), a költségvetési csalás (Btk. 310. §), a sikkasztás (Btk. 317. §), a csalás (Btk. 318. §) és a hűtlen kezelés (Btk. 319. §) bűncselekményének felderítése céljából használhatja fel, valamint továbbíthatja más nyomozó hatóság, az ügyész, a nemzetbiztonsági szolgálat, a külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv részére a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében.”

Az MNB a felügyelet ellátása során – az 2007. évi CLXXX törvényben meghatározott eltérésekkel – az 5. § c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és a Psztv., az 5. § b) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

INTÉZKEDÉSEK HARMADIK ORSZÁGBAN TALÁLHATÓ FIÓKTELEP ÉS LEÁNYVÁLLALAT ESETÉN

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft biztosítja, hogy amennyiben a harmadik országban fióktelepet, vagy leányvállalatot létesít, úgy azok a jelen törvénynek megfelelő, azzal egyenértékű törvénnyel egyenértékű ügyfél-átvilágítási szabályokat alkalmazzanak, és nyilvántartást vezessenek, továbbá tájékoztatást nyújt az általa működtetett belső ellenőrző és információs rendszerről, valamint a belső szabályzat tartalmáról.

Amennyiben a harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé ezen intézkedések alkalmazását, a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. tájékoztatja erről a MNB-t és feltáró elemzést készít fióktelepéről vagy a leányvállalatáról.

V. A PMT. ÁLTAL ELŐÍRT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az ügyfelét az üzleti kapcsolat létesítésekor írásban átvilágítja a Pmt. 7-10. §- aiban rögzítettek szerint, amennyiben az életbiztosítás éves díja meghaladja a kettőszázhatvanezer forintot, vagy az egyszeri biztosítási díj meghaladja a hatszázötvenezer forintot.

Azoknak az ügyfeleknek az átvilágítására, amelyekkel a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. üzleti kapcsolatot nem létesített, akkor kerül sor, amikor az általuk kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen összefüggő megbízások a hárommillió-hatszázezer forint összeghatárt elérik, meghaladják.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. átvilágítja az ügyfelét pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha átvilágítására még nem került sor. A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. abban az esetben is köteles elvégezni az ügyfél-átvilágítást, ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

Hárommillió-hatszázezer forint értéket meghaladó ügyleti megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, illetve üzleti kapcsolat olyan ügyféllel létesíthető, akinek átvilágítását végrehajtotta a Moneta Biztosítási Alkusz Kft..

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek említett eseteiben azonosítja az ügyfelet és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi, valamit azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja.

Ezen túlmenően rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot (monitoring).

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. ezen ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon jogosult meghatározni. Ezzel összefüggésben a Pmt. az ügyfél azonosítása, a tényleges tulajdonos azonosítása, valamint az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítés esetében is minimum és maximum adatkört határoz meg. Ennek értelmében a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. legalább azoknak az adatoknak rögzítésével azonosítja az ügyfelet, melyeket a Pmt. 7. § (2) bekezdése határoz meg, a tényleges tulajdonos esetében legalább azoknak az adatoknak a rögzítésével, melyet a Pmt. 8.§ (2) bekezdése, üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás esetében, amit a Pmt. 9.§ (1) bekezdése határoz meg (minimum adatkör). Emellett a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az ügyfél tekintetében a Pmt. 7.§ (3) bekezdésében, a tényleges tulajdonos vonatkozásában a Pmt. 8.§ (3) bekezdésében, az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás esetében a Pmt. 9.§ (2) bekezdésében meghatározott további adatokat is rögzítheti (maximum adatkör). A maximum adatkört abban az esetben rögzíti a Moneta Biztosítási Alkusz Kft., amennyiben ezen adatokra az ügyfél, az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy az üzleti megbízás jellege és összege, vagy az ügyfél körülményei alapján és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, megakadályozása érdekében a belső szabályzatban meghatározottak szerint szükség van (továbbiakban kockázatérzékenységi alapon történő ügyfél-átvilágítás).

A Pmt. által meghatározott maximum adatkör megegyezik azzal az adatkörrel, amellyel a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. a törvény hatálybalépésekor már meglévő ügyfelei esetében rendelkezik. A meglévő ügyfelek ilyen adataira nincs visszamenőleges hatály, nincs törlési kötelezettség. Az ügyfél­átvilágítási intézkedéseket az új ügyfelek esetében kell alkalmazni.

Amennyiben a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. köteles megtagadni üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, illetve köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

A Pmt. a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bizonyos ügyfelek és ügyletek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégezni, azonban minden esetben kötelező az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének az elvégzése.

A Pmt. a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő bizonyos ügyfelek és ügyletek vonatkozásában fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő. Fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazása esetén a Pmt.-ben meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés elvégzése kötelező és ezek mellett kerül sor további intézkedések végrehajtására.

Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére vonatkozó monitoring tevékenységen kívül nem kell ismételten elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket abban az esetben, ha a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már alkalmazta, és az érintett ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát a személyazonosság igazoló ellenőrzésére vonatkozó eljárás során megállapította, és a megadott adatokban nem történt változás.

Amennyiben a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. köteles megtagadni az ügyleti megbízás teljesítését, és az üzleti kapcsolat létesítését, illetve köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére vonatkozó monitoring tevékenységen kívül nem kell elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket azon ügyfelek esetében, akik az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás körébe tartoznak, azaz amennyiben az életbiztosítás éves díja nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot, vagy az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot.

Ha a biztosítóval szerződő, egy életbiztosítási szerződés keretében több személy, mint biztosított javára köt életbiztosítást (csoportos biztosítási szerződés), a biztosító ilyen esetben csak a szerződő vonatkozásában köteles az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén a kedvezményezett, illetve mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerződés alapján szolgáltatásra jogosultak és személyük a szerződés megkötésekor nem volt ismert, a személyazonosság igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően is lefolytathatja. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a jogosult a szerződésből (kötvényből) eredő jogait érvényesíti.

Amennyiben a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az ügyfelet azonosítja, a rögzített adatokat legkésőbb a felvett biztosítási ajánlattal együtt adja át a biztosítónak.

2009. január 1-jét követően a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. megtagadja az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyféllel a Pmt. hatályba lépése (2007. december 15.) előtt lépett üzleti kapcsolatba és az ügyfél a Moneta Biztosítási Alkusz Kft-nél átvilágítás céljából személyesen, vagy képviselő útján nem jelent meg és az ügyfél vonatkozásában a tényleges tulajdonos Pmt. által meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésére.

Amennyiben az ügyfél adataiban változás következik be és azt az ügyfél az előírtak szerint írásban nem közli a Moneta Biztosítási Alkusz Kft.-vel, úgy az adatváltozást az ügyfél személyes megjelenésekor kell rögzíteni.

V.1. Az ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje

Az ügyfél azonosítására, a személyazonosság igazoló ellenőrzésére és a tényleges tulajdonos azonosítására az ügyfél és a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. között létrejövő megbízási szerződés aláírását megelőzően kerül sor. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre, amennyiben a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel.

Az azonosítást és a személyazonosság igazoló ellenőrzését a Pmt. és a jelen szabályzat előírásainak megfelelően a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. azon munkatársa végzi el, aki a megbízási szerződés megkötése során a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. –t képviseli. A munkatárs e tevékenységéről köteles az ügyfelet tájékoztatni. A munkatárs e tevékenysége során köteles a személyes adatok védelméről szóló, mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseit betartani.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. eljáró munkatársa az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

a) természetes személy

aa) családi és utónevét (születési nevét),

ab) lakcímét,

ac) állampolgár ságát,

ad) azonosító okmányának típusát és számát,

ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,

bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. eljáró munkatársa az azonosítás során a fent meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az alábbi adatokat rögzíti:

a) természetes személy

aa) születési helyét, idejét,

ab) anyja nevét;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

ba) főtevékenységét,

bb) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,

bc) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait.

A munkatárs ezen adatokat az alábbi esetekben rögzíti:

- szokatlan az ügylet,
- az ügyfél üzleti tevékenysége nem indokolja-e az adott ügyletet,
- nem életszerű-e az ügyfél megjelenése, magatartása, illetve nincs összhangban az adott ügylettel,
- az ügyfél eddigi szokásaiban hirtelen változást jelent az adott ügylet,

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a munkatárs köteles megkövetelni az alábbi okirat bemutatását:

a) természetes személy esetén aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,

ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya,

ac) 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – 30 napnál nem régebbi – okiratot, hogy

ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta,

bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz,hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). Ezesetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az eljáró munkatárs köteles ellenőrizni a jelen szabályzatban előírt, azonosságot igazoló okirat érvényességét.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.

Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Ilyen nyilvántartás különösen az IRM Online Elektronikus Cégjegyzék (www.e-cegjegyzek.hu)

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás (alacsony kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletekvonatkozásában)

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az ügyfele

a) a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet az Európai Unió területén végző Moneta Biztosítási Alkusz Kft., vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező – az

§ (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző – Moneta Biztosítási Alkusz Kft., amelyre e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll; b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;

c) a Pmt. 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv;

d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §-ában meghatározott – a c) pontba nem tartozó

- központi államigazgatási szerv, vagy helyi önkormányzat;

e) az Európai Közösség intézménye (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank.

f) a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén, ha az éves biztosítási díj nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot;

g) az olyan nyugdíjbiztosításokra, amelyeknél a biztosítási szerződés nem vásárolható vissza, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult személyt megillető összeg hitel vagy kölcsön fedezeteként nem fogadható el.

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. – a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően – az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri

- ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is -, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a Moneta Biztosítási Alkusz Kft.nek az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival.

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek, e körben az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a Moneta Biztosítási Alkusz Kft.t értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. Ennek teljesítése érdekében a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére.

Fokozott ügyfél átvilágítás (magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek tekintetében)

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. szerződéskötés során eljáró munkatársa a jelen szabályzatban előírt valamennyi adatot (ld. 7. és 8. oldalak) köteles rögzíteni, ha az ügyfél személyesen nem jelent meg a Moneta Biztosítási Alkusz Kft.nél az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. eljáró munkatársa ebben az esetben tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. részére benyújtani a fent írt adatokat tartalmazó, a jelen szabályzat alapján elfogadható okirat hiteles másolatát.

Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

a) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy

b) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy

c) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül- e. Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek. Külföldi kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetőjének jóváhagyását követően kerülhet sor.

Más Moneta Biztosítási Alkusz Kft. által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések elfogadása és az adatokátadása más szervezeteknek

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. jogosult elfogadni a jelen szabályzatnak megfelelően elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet a Magyarország területén folytató Moneta Biztosítási Alkusz Kft. végezte el.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. jogosult elfogadni a jelen szabályzatnak megfelelően elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató Moneta Biztosítási Alkusz Kft. kivételével – az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet

a) az Európai Unió más tagállamában folytató Moneta Biztosítási Alkusz Kft. végezte el, vagy

b) olyan harmadik országban folytató Moneta Biztosítási Alkusz Kft. végezte el, amely megfelel a (6) bekezdésben és a 19. §-ban meghatározott követelményeknek.

Az ügyfél-átvilágítás eredménye, ha azt – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató Moneta Biztosítási Alkusz Kft. kivételével – az 1. § (1) bekezdés a)-h), l) és m) pontjában megjelölt tevékenységet harmadik országban folytató Moneta Biztosítási Alkusz Kft. végezte el, abban az esetben fogadható el a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint, ha az Moneta Biztosítási Alkusz Kft.

a) kötelező szakmai nyilvántartásban szerepel, és

b) az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő. A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. köteles tájékoztatni a MNB-t, ha egy harmadik ország teljesíti e feltételeket.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szervezetek rendelkezésére bocsátani. Az ügyfél által adott engedélynek tartalmaznia kell az átadható adatok körét és az átadással érintett szervezetek pontos megjelölését, valamint az átadás célját.

Az átvilágítással kapcsolatos feladatok elvégzéséhez a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. munkatársai a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. számítógépes adatkezelő-rendszerét használják. Az adatokhoz való hozzáférés szabályai megegyeznek az érintett munkatársaknak a munkavégzés általános szabályai szerinti hozzáférési szabályaival. Az adatok elektronikus tárolására ugyanezen rendszerben kerül sor a Pmt. és a jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően.

Bejelentési kötelezettség

Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén az azt észlelő munkatárs köteles haladéktalanul az alább megjelölt személynek bejelentést tenni.

A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a jelen szabályzatban meghatározott ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, és

b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését.

A pénzügyi információs egységként működő hatóság felé a bejelentést továbbító személy:

Kovácsné Gubányi Zsuzsanna

A bejelentések továbbítására a kijelölt személy kötelezett, aki – a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály titokvédelmi előírásainak figyelembevételével – a bejelentést kizárólag védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, javasolt a szükséges adatok előzetes közlése telefonon. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentés beérkezéséről elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.

A bejelentésnek a fenti továbbításáig a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. nem teljesíti az ügyleti megbízást. A bejelentések továbbítására a kijelölt személy kötelezett, aki – a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály titokvédelmi előírásainak figyelembevételével – a bejelentést kizárólag védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, javasolt a szükséges adatok előzetes közlése telefonon. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentés beérkezéséről elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az ügyleti megbízás végrehajtása után továbbítja a bejelentést, amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnaliintézkedését látja szükségesnek. A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.

Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Moneta Biztosítási Alkusz Kft.t értesíteni. E kötelezettséget a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. a szerződési feltételek között szerepelteti.

V.2. Az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő alkalmazottak részére megállapított eljárási, magatartási normák meghatározása

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. munkatársa az ügyféllel történő kapcsolatfelvétel során különösen az alábbi szempontokat köteles szem előtt tartani:



- szokványos-e vagy szokatlan-e az ügylet,
- az ügyfél üzleti tevékenysége indokolja-e az adott ügyletet,
- életszerű-e az ügyfél megjelenése, magatartása, illetve összhangban van-e az adott ügylettel,
- az ügyfél eddigi szokásaiban nem jelent-e hirtelen változást az adott ügylet,
- az ügyfél pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya-e, illetve az adott ügyletből
a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának származik-e vagyoni előnye.

A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény gyanúja esetén az eljáró munkatárs a jelen szabályzatban kijelölt személyt köteles értesíteni. Az értesítésben fel kell tüntetnie azokat a körülményeket, melyek megítélése szerint alátámasztják a pénzmosás, vagy terrorizmus finanszírozása gyanúját.

Az azonosítási adatok rögzítéséért, az adatlap kitöltéséért és nyilatkozat felvételéért, továbbá a bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére való megküldéséért az az alkalmazott, biztosításközvetítő felel, aki a kérdéses ügyleti megbízást, szolgáltatás teljesítését bonyolította, szerződést kötötte. Az alkalmazott/biztosításközvetítő, amennyiben a tranzakció, azaz az üzletkötés, az ügyleti megbízás, illetve a szolgáltatási igény vonatkozásában a későbbiekben megfogalmazott ismérvek alapján, vagy egyébként pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul megküldi a bejelentésre kijelölt személynek.

A tranzakció felfüggesztése

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. a Pmt. 24. §-a értelmében felfüggeszti a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adattal, ténnyel, vagy körülménnyel összefüggő ügyletek lebonyolítását, ha a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek.

A felfüggesztéssel egyidejűleg abejelentések továbbítására a kijelölt személy kötelezett, aki – a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály titokvédelmi előírásainak figyelembevételével – a bejelentést kizárólag védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, javasolt a szükséges adatok előzetes közlése telefonon. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentés beérkezéséről elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót..

A felfüggesztett ügyleti megbízást teljesíti, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság arról értesíti a Moneta Biztosítási Alkusz Kft.t, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint nem hozott intézkedést, vagy ha a belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően egy munkanap, illetve nem belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően két munkanap a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt.

V.3. A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. alkalmazottainak kötelezettségei, jogai és feladatai a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására irányuló tevékenységben

V.3.1. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló, az ajánlatok, illetve szerződések feldolgozását végző ügyintézők

Kötelezettségei:

- az átvilágítási intézkedések teljesítése, így az ügyfél azonosítása során az azonosító adatok felvétele, adatlap kitöltése, nyilatkozat felvétele vagy azonosított ügyfél esetén azonosság ellenőrzése, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása, és kétség esetén a személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése
- pénzmosásra és terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése
- bejelentésben a pénzmosásra és terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása
- kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek
- ügyfél előtt a bejelentés, illetőleg a vizsgálat tényének titokban tartása

Jogai:

- névtelenséghez való jog, melynek értelmében az eljáró alkalmazott neve nem szerepelhet a bejelentéseken. A bejelentő lapon az eljáró szervezeti egységet kell megjelölni. A kijelölt személy kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság kifejezett kérése esetén köteles a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátani
- mentesülés a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége alól, a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem, az ilyen bejelentés miatt nem vonható felelősségre
V.3.2. A kijelölt személy

Kötelezettsége:

- a hozzá érkezett bejelentések eljuttatása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére azonnal

Feladatai:

- amennyiben szokatlan tranzakcióra egyéb úton információi keletkeznek, ezekről felvilágosítás kérése az alkalmazottól, biztosításközvetítőtől, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése
- az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával
- kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatóság kijelölt egységeivel a megfelelő megkeresések esetén információ-szolgáltatás a bejelentett ügyletekről, ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról, tranzakciókról (a megkeresésnek meg kell felelnie az egyéb jogszabályokban, így a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben megfogalmazott követelményeknek)
- a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos ellenőrzés céljának, feladatának, rendjének és szabályainak kidolgozása

V.3.3. Belső ellenőrzés

Kötelezettségei:

- a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos szabályok betartásának rendszeres, legalább évenkénti vizsgálata, ezen belül kiemelten az azonosítás pontos elvégzése, az oktatás és a szűrőrendszer vizsgálata
- a vizsgálatok megállapításairól a felügyelő bizottság (igazgatóság) tájékoztatása
Jogai:

- a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, témakörbeli vizsgálatoknál a szükséges adatokhoz való hozzáférés joga

V3.3.1 Bejelentés tartalma (formanyomtatvány alapján, ld. melléklet):

- bejelentést tevő Moneta Biztosítási Alkusz Kft. neve, adatai, kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma
- bejelentés dátuma
- tranzakció, ügylet, szerződéskötés dátuma
- az átvilágítási kötelezettség teljesítése során rögzített személyi adatok
- gazdasági társaságok kapcsán meghatározott azonosító adatok
- tranzakció adatai, így különösen az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás adatai, a biztosítás módozata, egyszeri vagy folyamatos jellege, eseti befizetés vagy szolgáltatás esetén annak összege stb.
- a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény vagy körülmény részletes leírása, mely nem merülhet ki a szokatlan tranzakció tipológia-szintű megnevezésében, valamint mellékletként tapasztalatok az ügyfélről, eddigi viselkedése, bármilyen olyan információ, amely a pénzügyi információs egységként működő hatóságot feladata ellátásában segítheti

A bejelentéseket a Pmt.-ben megfogalmazottak szerint a pénzügyi információs egységként működő hatóság számára kell teljesíteni.

A pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás vagy terrorizmus

finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén információ kiegészítését kérheti a

Moneta Biztosítási Alkusz Kft.-tól, vagy a bejelentés által érintett, a Pmt. hatálya alá tartozó más Moneta Biztosítási Alkusz Kft.tól. A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az információ kiegészítése iránti megkeresést köteles teljesíteni.

V.4. A bejelentés belső eljárási rendje, az adatok nyilvántartása

Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban állók, illetve az átvilágítást, okmányok ellenőrzését, feldolgozását végző ügyintézők, valamint a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adatokat, tényeket vagy körülményeket pozíciójuknál fogva észlelő vezetők, alkalmazottak és az elemzést végző alkalmazottak a kitöltött adatlapot a jelen szabályzat V.1. pontjában kijelölt személy (a továbbiakban: Kijelölt Személy) részére továbbítják, aki annak átvételét az adatlap másodpéldányának aláírásával tanúsítja.

A részére a munkatársastól érkezett bejelentéseket a Kijelölt Személy tartja nyilván, az adatlapok alapján elektronikus nyilvántartásban, melyhez kizárólag a mindenkori Kijelölt Személy és – ellenőrzési céllal – a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetője rendelkezik hozzáférési jelszóval.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. – az általa vezetett nyilvántartásban a jelen szabályzatban foglalt kötelezettségei teljesítése során birtokába jutott adatot, okiratot, illetve annak másolatát, valamint a bejelentés és adatszolgáltatás teljesítését, valamint az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát az adatrögzítéstől, a bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni. A birtokába jutott adat, okirat, illetve a másolat megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor kezdődik.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles megőrizni.

TITOKVÉDELMI SZABÁLYOK

A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a biztosítási titok megsértésének vagy más, akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének.

Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Ha a biztosítási szerződés bármilyen okból nem jött létre, a biztosítónak az ezzel kapcsolatosan rendelkezésére álló valamennyi adatot törölnie kell.

A biztosítási titkot mindenki, aki bármilyen módon hozzáférhet köteles megőrizni. A biztosítási titok megtartására köteles személy, aki biztosítási titoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén biztosítási titkot, valamint üzleti titkot képező adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a Moneta Biztosítási Alkusz Kft.tól, amelynek átadása nem tagadható meg.

Nem büntethető sem üzleti titok megsértése sem biztosítási titok megsértése miatt, aki pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, vagy körülmény esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés utóbb megalapozatlannak bizonyul.

FELFEDÉS TILALMA

A Pmt. 27.§. (1) bekezdése értelmében a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az általa tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek tájékoztatást nem adhat. Továbbá biztosítja, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

Nem terjed ki ez a tiltás az MNB-re, valamint a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságra, ha az a jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt.

A tilalom nem vonatkozik a Bit. által meghatározott összevont alapú felügyelet vagy pénzügyi konglomerátum esetében a kiegészítő felügyelet tekintetében megvalósuló adattovábbításra, a tagállamok vagy olyan harmadik ország vállalkozásai közötti információ felfedésére, ahol e vállalkozásokra e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak.

A pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységet végző Moneta Biztosítási Alkusz Kft. esetén a tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több Moneta Biztosítási Alkusz Kft. között, feltéve hogy -az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyletre vonatkoznak

- a két vagy több érintett Moneta Biztosítási Alkusz Kft. közül legalább az egyik a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységet folytatja és a többi Moneta Biztosítási Alkusz Kft. más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók
- az érintett Moneta Biztosítási Alkusz Kft.k a Pmt. 1. § (1) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon tevékenységet folytatják
- a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a hazai követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a Moneta Biztosítási Alkusz Kft.kra

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. értesíti az MNB-t, ha a harmadik ország teljesítette a törvényben meghatározott egyenértékű követelményekre vonatkozó feltételeket. /Pmt. 27. § (3)-(5) bek./

SZŰRŐRENDSZER

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft., a pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatok, ügyleti megbízások megakadályozása érdekében az ügyfelek átvilágítását, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszert működtet.

E törvényi kötelezettség nem azonos a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. monitoring tevékenységével, mely kötelezettség értelmében a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is -, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a Moneta Biztosítási Alkusz Kft.nak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. a monitoringra vonatkozó törvényi kötelezettsége maradéktalan teljesítése érdekében automatikus szűrőrendszert működtet a meglévő számítástechnikai hátterében, amelyik szűri a rendszerekből a szokatlan ügyleteket és azokat elemzésre továbbítja a kijelölt személyeknek. A rendszernek a befizetéseket és kivonásokat is elemeznie kell. Azoknál a kisebb szervezeteknél, ahol a napi ügyletek darabszáma alacsony, ott manuális úton is lehet ellenőrizni és nyilvántartani a szokatlan eseteket. A kijelölt személy gondoskodik az ellenőrző mechanizmusok megteremtéséről és működtetéséről biztosítva ezzel a monitoring alkalmazását. A kijelölt személy a kiszűrt tranzakciókat elemzi és a kiszűrt tranzakciók közül azokat, melyekkel kapcsolatban pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény merül fel – haladéktalanul – bejelenti.

Szűrési feltételek lehetnek a következők:

- az eseti befizetés összege
- a szerződéskötés, visszavásárlás szokatlansága
- a befizetések gyakorisága, nagysága
- az Európai Unió, az ENSZ, továbbá más országok hatóságainak Magyarországon hivatalosan közzétett nemzetközi listái és egyéb „gyanúokok”

AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELRENDELT PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezései szerint jár el.

A törvény célja a természetes és jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek a terrorizmus miatt elrendelt befagyasztása. Ezzel új jogintézményként került bevezetésre a büntetőeljárástól független, adminisztratív módon történő vagyonelvonás. A befagyasztás nem jelenti a vagyoni és pénzügyi eszközök végleges elvonását, hanem a jogosultságok gyakorlásának lehetőségét függeszti fel.

A törvényben szabályozott befagyasztás önállóan nem rendelhető el, hanem az Európai Unió által elrendelt vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozik. Amennyiben a közösségi rendelet, valamint a rendelet felhatalmazása alapján elfogadott közösségi határozat korlátozó intézkedést rendel el, akkor e törvény és a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

A törvény 10.§ értelmében a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. a mintaszabályzat mellékletét képező nyomtatványon haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak minden olyan adatról, tényről, körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.

A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. által – a törvény 7.§ (1) bekezdése szerinti személyes adatok közlésével tett – bejelentés megtételét követő belföldi ügylet esetében egy munkanapon belül, nem belföldi ügylet esetében két munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést.

A vizsgálat során megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik-e a Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással, valamint hogy az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik-e. A vizsgálat során értékeli a bejelentésben szereplő adatoknak a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés elrendeléséről szóló közösségi jogi aktusban szereplő adatokkal való egyezőségét. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a vizsgálata alapján zárlatot kezdeményez és erről a bejelentést teljesítő Moneta Biztosítási Alkusz Kft.t is értesíti, vagy arról értesíti a bejelentést tevőt, hogy a zárlat kezdeményezéseink a feltételei nem állnak fenn.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. a bejelentés megtételét követően belföldi ügylet esetében egy munkanapig, nem belföldi ügylet esetében két munkanapig nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközt vagy gazdasági erőforrást érinthet, kivéve, ha olyan értesítést kapott a fenti határidőn belül a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól, amely szerint az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. a bejelentés megtételét követően belföldi ügylet esetében egy munkanapon, nem belföldi ügylet esetében két munkanapon belül akkor is teljesítheti az ügyletet, ha a fenti határidőn belül olyan értesítést kap, hogy az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

Az ügyletet a bejelentés megtételét követő belföldi ügyletek esetében egy munkanapot követően, nem belföldi ügyletek esetében két munkanapot követően teljesíteni kell, kivéve, ha a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. olyan értesítést kapott a fenti határidőn belül, amely szerint az érintett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény végrehajtása során a Pmt.-vel összefüggő e szabályzat rendelkezései közül alkalmazza a bejelentési kötelezettségre, a felfedés tilalmára, a szűrőrendszerre, a nyilvántartásra, az iratmegőrzési kötelezettségre vonatkozó szabályokat, míg a képzésekbe, továbbképzésekbe az e törvénnyel kapcsolatos ismereteket is beépíti.

Az Európai Uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos listákon szereplő személyek és szervezetek esetén alkalmazandó eljárást el kell határolni az ENSZ, illetve az USA által készített listákon szereplő személyek és szervezetek esetén végrehajtott intézkedéstől.

Az uniós listák a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek (881/2002/EK és a 2580/2001/EK tanácsi rendeletek) mellékletei által meghatározott listákat jelentik, melyen szereplő személyek és szervezetek esetében a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. a 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezéseit alkalmazza.

Amennyiben a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatban további listákat is szűri, akkor e listákon szereplő személyek és szervezetek esetén a Pmt. 23.§ (1) bekezdés alapján, azaz terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény miatt tesz bejelentést feltéve, hogy nincs adategyezés az Európai Unió által elrendelt, a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek mellékletei által meghatározott listákon szereplő személyekkel, szervezetekkel.

NYILVÁNTARTÁS

A Pmt. 28. §-a értelmében a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. köteles az ügyfél-átvilágítás során felvett adatokról nyilvántartást vezetni és az adatokat az üzleti kapcsolat megszűnését vagy az ügyleti megbízás teljesítését követő legalább nyolc évig kell megőrizni.

A nyilvántartás tartalmazza az ügyfél-átvilágítási intézkedések során a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve – az ügyfél beleegyezése esetén – annak másolatát, valamint a bejelentések és a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján nyújtott adatszolgáltatások teljesítését, valamint az ügyletnek a felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát, melyet a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. az adatrögzítéstől, a bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni.

A nyilvántartás tartalmazza a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) lebonyolított ügyleti megbízásokat.

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. visszakereshető és ellenőrizhető külön nyilvántartást vezet az ügyfél azonosítása során a Pmt. 7. § (1) bekezdése alapján felvett minimum adatkörről és a Pmt. 7. § (3) bekezdése szerint rögzített maximum adatokról, valamint azon esetekről, amikor a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek tekintetében fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmaz, illetve amikor a Moneta Biztosítási Alkusz Kft. más szervezetek által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket fogad el.

Amennyiben az elektronikus szűrőrendszer az adatok elkülönített legyűjtésére nem alkalmas, akkor az adatokra külön nyilvántartást kell vezetnie a belső és külső ellenőrzés érdekében.

Az MNB részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló e témakörben kiadott PM rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítése érdekében a rendeletben előírt adatköröket külön a belső és külső ellenőrzés számára visszakereshető módon kell nyilvántartani.

KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS

A Moneta Biztosítási Alkusz Kft. gondoskodik arról, hogy a Pmt. 1.§ (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni.

A Társaság humán erőforrási teendőit ellátó személynek személyesen, vagy az erre külön megbízott személy útján gondoskodnia kell arról, hogy

- új belépő (munkaviszonyban vagy más egyéb jogviszony alapján a Társaságnak munkát végző) személy a szabályzatot elolvasásra, annak részletes magyarázatát megkapja.
- a szabályzat hatálybalépését követő 15 napon belül a Társasággal bármilyen munkavégzési kapcsolatban állók a Szabályzatot megismerjék, és azt írásban igazolják.

A szabályzat megismeréséről szóló nyilatkozatot a munkaszerződésbe és egyéb jogviszony alapján a Társasággal kötendő szerződés szövegébe fel kell venni.

Az ügyvezető vagy megbízottja, szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal munka-értekezleten tekinti át a Szabályzat alkalmazásának tapasztalatait és hoz szükséges döntéseket.

A szabályzat alkalmazása, feldolgozott tapasztalatait a Társaság továbbképzési rendjébe is be kell iktatni. Az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzéséről. A továbbképzések kapcsolódhatnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével kapcsolatos jogszabályok, és a szabályzat módosulásához, új elkövetési trendek megjelenéséhez is. Szabályzat ismertetését, oktatását és betartását a Társaság tevékenységében közreműködő alvállalkozókkal kapcsolatban is biztosítani, ellenőrizni kell.

A jelen szabályzat a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának elválaszthatatlan részét képezi.

A szabályzat alkalmazására kötelezettek: a Társasággal munka vagy egyéb jogviszonyban, a Társaság tevékenységének végrehajtásában közreműködő természetes és jogi személyek.

A Szabályzat mellékletként tartalmazza:



a szokatlan tranzakciók tipológiáin át
az azonosítás formanyomtatványát
a bejelentés formanyomtatványát
a pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetőségét (ügyintézők, telefonszám, faxszám) és az Európai Unió, az ENSZ, továbbá más országok hatóságainak Magyarországon hivatalosan közzétett nemzetközi listáinak elérhetőségét
a pénzügyi információs egységként működő hatósággal kapcsolatot tartó személyek nevét, beosztását, telefonszámát
a vagyoni korlátozó intézkedéssel összefüggő bejelentés formanyomtatványát

Kelt: Budapesten, 2013. november hó 09. napján. SZOKATLAN TRANZAKCIÓK

) Pénzmosás szokatlan készpénztranzakciók használatával
a) Szokatlanul nagy készpénzbetét elhelyezése, felvétele természetes személy által, főleg ha az nem egyeztethető össze az ügyfél foglalkozásával. Az ügyfél megjelenése önmagában nem indokolja a nagy készpénzbetét gyanúmentességét. Példa: Egy bűnözőnek mindig rendben van az útlevele és a megjelenése, mert egyszerre nem fog két dolgot kockáztatni.

b) Akár magánszemély, akár cég esetében készpénzbefizetések, illetve kifizetések hirtelen, jelentős megnövekedése.

c) Ügyfelek, akik több, de viszonylag kisösszegű betéttel rendelkeznek, amely betétek azonban teljes összegükben jelentős értékűek.

d) Készpénz gyakori váltása egyéb valutanemre.

e) Jelentős összegű pénzmozgás egy előzőleg inaktív számlán.

f) Ügyfelek, akik együtt érkeznek, és egy időben ugyanazon banknál nagy összegű készpénzműveletet, valutaműveletet hajtanak végre.

g) Rendszeres készpénz tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt.

h) Készpénz ki- és befizetés azonos napon vagy rövid időintervallumon belül készpénzmozgás nélkül úgy, hogy a tranzakció több ügyfél számláját érinti.

) Pénzmosás bankszámla felhasználásával
a) A banknál több bankszámlát is vezet ugyanaz az ügyfél anélkül, hogy ezt üzleti tevékenysége indokolná, és a bankszámlák között gyakran fordul elő átvezetés, racionális indok nélkül. Racionális indoknak minősül a könyveléstechnika megkönnyítése érdekében tett átvezetés.

b) Természetes vagy jogi személyek részére vezetett bankszámlákon lévő pénzmozgás nem utal üzleti tevékenységre, de a bankszámlán jelentős összegeket írnak jóvá, illetve utalnak át azokról nyilvánvaló cél nélkül.

c) Általános bankszolgáltatások szokásostól eltérő formában történő igénybevétele, pl. nagy összegű betét után járó kamatról való lemondás.

d) Több személy által ugyanarra a számlára rendszeresen történő, vagy jelentős összeg elhelyezése.

e) Ugyanarra a számlára többen, esetleg rendszeresen utalnak kisebb mennyiségű pénzt, amelyeket tovább utalnak egy harmadik számlára, amelyik nincs látható összefüggésben az adott számlával.

f) Nagy összegű készpénz letétbe helyezése, melyet fedezetként ajánl fel a bankszámla tulajdonos.

) Gazdasági társaságok gyanús tranzakciói a) A vállalat tulajdonost vált és az új tulajdonosok háttere, megjelenése (hajléktalanok stb.) összeegyeztethetetlen a vállalat tevékenységével, illetve a tulajdonosváltást követően a társaság pénzügyi tevékenysége hirtelen átalakul.

b) Olyan vállalat, amelynek pénzügyi mutatói észrevehetően különböznek hasonló vállalatokétól.

c) Az üzlettulajdonos, ha ugyanazon a napon több betétet helyez el különböző bankfiókoknál.

d) Olyan számla, amelyen racionális üzleti cél nélküli vagy a számlatulajdonos céggel, illetve a történetével össze nem egyeztethető átutalások bonyolódnak le (ki és bejövő átutalások, különösen adóparadicsomnak minősülő országokba és országokból).

e) Olyan számla, amely sok kis bejövő átutalást fogad, vagy arra sok kisösszegű befizetést eszközölnek, és ezt követően a teljes összeg átutalásra kerül, ha e tevékenység nem egyeztethető össze az ügyfél vállalatával vagy történetével.

f) A vállalat gyakran nagy készpénzbetéteket helyez el, és nagy összegű egyenlegeket tart fenn, de nem vesz igénybe más szolgáltatásokat, mint a kölcsönök, akkreditívek, munkabér-, adófizetési szolgáltatások stb.

g) Pénzhelyettesítő eszközökkel folytatott pénzügyi ügyletek, amelyek adatai hiányosak, vagy fiktív kedvezményezetteket, átutalót stb. tartalmaznak.

h) Szokatlan pénzátutalások kapcsolódó számlák között, illetve olyan társaságok számláin, amelyek között a gazdasági kapcsolaton kívül egyértelmű tulajdonosi összefonódások állnak.

i) A készpénz befizetések mértéke, elhelyezésük és gyakoriságuk nem egyeztethető össze a társaság tevékenységével.

j) A társaságot olyan személy vezeti – cégjegyzésre jogosult – akinek megjelenése és képességei nyilvánvalóan nem teszik alkalmassá ilyen tevékenységre, főleg, ha a számla felett a cég alkalmazásában nem álló személy rendelkezik.

k) Egyazon személy, vagy csoport rendelkezik több társaság számlája, számlái felett, és a számlákon rendszeres a pénzmozgás.

l) A számlán gyakran fordul elő létre nem jött szerződés miatt, illetve téves átutalás miatti visszautalás.

m)A minimális tőkéjű társaság megalakulását követően kiemelkedő forgalmat bonyolít, nagy összegű hitelt kap más banktól.

n) A társaság részére rendszeresen és indokolatlanul nyújtott tagi kölcsönök, ha azok egyenkénti, vagy teljes összege egyébként is gyanúsan magas

o) Napon belül nyújtott folyószámla-hitel, melyet egy összegben átutalnak zárt, egymással tulajdonosi és finanszírozási kapcsolatban álló társaságok számára valós gazdasági tartalom nélkül és a nap végén az összeg visszaérkezik az átutalást kezdeményező társaság bankszámlájára

) Pénzmosás befektetéssel kapcsolatos tranzakciók felhasználásával
a) A befektetési szolgáltatások iránti fokozott igény, ahol az arra szánt tőke forrása nem tiszta, vagy az ügyfél üzleti tevékenységétől idegen.

b) Készpénzért nagyobb értékű értékpapír-mennyiség vásárlása, vásárlás több részletben az azonosítási értékhatár alatt.

c) Értékpapírok vétele, eladása, birtokban tartása indokolatlanul, illetve szokatlan körülmények között, pl. az eladást a cég anyagi helyzete nem indokolja.

d) Olyan illikvid értékpapírok vétele-eladása, amely esetében nincs kialakult piaci árfolyam, illetve az, publikus forrásból nem vagy nehezen megszerezhető, és a tranzakció vagy tranzakció sorozat az ügyfél profiljába nem illeszkedik.

e) Olyan származékos ügyletekre adott megbízás, mely esetében az ügyfél, jellemzően ugyanazzal az ellenoldalú megbízói körrel szemben, folyamatosan csak nyereséget vagy csak veszteséget realizál.

f) Komplex, sok számlát és társaságot érintő, az ügyfél profiljába nem illő tranzakció kezdeményezése, mely esetében az ügyletsorozatba értékpapírokkal kapcsolatos megbízás is megjelenik.

g) Rendszeres ügyleti megbízás veszteséges ügyletekre, főleg akkor, ha erre a kapcsolattartó kifejezetten felhívja az ügyfél figyelmét.

h) Kiemelkedő nagyságrendben, készpénz befizetéssel kezdeményezett ügyleti megbízások adása.

i) Több, egymással kapcsolatba hozható ügyfél (általában gazdasági társaság) által kezdeményezett, összefüggő ügyleti megbízás adása, keresztkötések bonyolítása.

j) Ugyanazon ügyfél által indokolatlanul vezetett több értékpapírszámla, melyeken egyenként nem mutatható ki kiemelkedő forgalom, viszont összességében a befektetett összeg jelentős.

k) Ügyfél, aki indokolatlanul nagy összegű – mennyiségű – fizikai értékpapírral rendelkezik, annak ellenére, hogy annak elektronikus tárolására lehetősége lenne.

l) Eladásokat követően a bevétel felvétele, vagy átutaltatása, majd ezt követően hasonló, vagy még nagyobb volumenű ügyleti megbízás adása újabb befizetést követően.

) Pénzmosás hitelügyleteken keresztül
a) Ügyfelek, akik problémás hiteleiket hirtelen visszafizetik.

b) Biztosíték ellenében kölcsön kérése, ahol a biztosíték eredete ismeretlen, vagy a biztosíték nem felel meg az ügyfél vagyoni helyzetének.

c) Finanszírozás kérése pénzintézettől, amikor nem ismert az ügyfél pénzügyi hozzájárulásának forrása.

d) Kölcsön igénylése olyan esetben, amikor az ügyfél más számláin jelentősebb felhasználható összeg van.

e) Kölcsönből eredő pénzösszegek oly módon történő felhasználása, amely nem összeegyeztethető a kölcsön kinyilvánított céljával.

f) Off-shore társaság részére benyújtott kölcsönök iránti kérelem, vagy off-shore bank kötelezvényeivel biztosított kölcsön iránti kérelem.

g) Az ügyfél kölcsönre vonatkozólag kinyilvánított céljának nincs gazdasági értelme, vagy az ügyfél azt javasolja, hogy készpénzbiztosítékot nyújtson a kölcsönre, miközben megtagadja a kölcsön céljának feltárását.

h) Az ügyfél letéti igazolásokat vásárol, és azokat a kölcsön biztosítékául használja.

i) Az ügyfél a kölcsönt készpénzletéttel biztosítja.

j) Az ügyfél off-shore pénzügyi intézményben elhelyezett készpénzbiztosítékot használ a kölcsön megszerzéséhez.

k) A kölcsönből származó pénzösszegeket váratlanul off-shore területre irányítják.

l) Az ügyfél váratlanul – a bank által nem érzékelt gazdasági előzmény nélkül a hitelt, annak nagy részét visszafizeti.

m)Olyan személy fizeti vissza a hitelt, akivel az ügyfélnek nem volt (nincs) pénzügyi kapcsolata.

) Pénzmosás nemzetközi tevékenységek felhasználásával
a) Olyan cégek jelentkezése nagy összegekkel, amelyek központja kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos országban van.

b) Az ügyfél szokásos üzleti forgalmával össze nem egyeztethető nagy egyenlegek tartása, majd átutalása külföldre.

c) Olyan ügyfél, aki külkereskedelmi tevékenysége során az illető országokban szokásos fizetési módoktól rendszeresen eltér.

d) Gyanús az ügyfél, aki jelentős nagyságú pénzforgalmat bonyolít olyan országokkal, amelyek kapcsolatban állnak a kábítószer-termeléssel vagy kereskedelemmel, különösen, ha az ügyfél üzleti profilja az illető országok gazdasági, kereskedelmi struktúrájától eltér.

e) Off-shore bankot, vagy „shell” (fiktív) bankot érintő ügyletek, amely bankok neve nagyon hasonló lehet egy nagy legális pénzintézet nevéhez.

f) Gyakori, vagy nagy összegű fizetési megbízások, amelyekben a jogosult, vagy a kötelezett off-shore intézmény, és ezek nem egyeztethetők össze az ügyfél ismert vállalkozásával.

g) Az ügyfél átutalásokat küld és fogad (adóparadicsomnak minősülő országokba, országokból), különösen, ha ezen átutalásoknak nincs szemmel látható üzleti indokuk, vagy ezen átutalások nem egyeztethetők össze az ügyfél vállalkozásával vagy múltjával. Tipikus ilyen eset, amikor off-shore viszontbiztosító ügynöki jutalék címen utal magánszemély részére nagyobb összeget.

h) Rendszeresen ismétlődő átutalások természetes személy bankszámlájáról (számlákról) adóparadicsomnak minősülő országokba.

i) Az ügyfél éppen a bejelentési érték-küszöb alatt maradó összegeket, vagy számos bankot érintő bejövő átutalásokat fogad vagy ilyen kimenő átutalásokat végez, de e tranzakciók nem hozhatók összefüggésbe tevékenységével, történetével.

) Elégtelen, vagy gyanús információ
a) Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljes körű információkat nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, előző banki kapcsolatairól, tisztségviselőiről, igazgatóiról vagy tevékenysége végzésének helyéről.

b) Ügyfél, aki nem hajlandó információkat nyújtani, amikor számlát nyit, vagy meghatározott küszöb fölött készpénz-helyettesítő eszközöket vásárol.

c) Olyan ügyfél, aki referenciák, helyi cím vagy személyazonosítás nélkül (útlevél, gépjárművezetői jogosítvány vagy társadalombiztosítási kártya) kíván számlát nyitni, vagy aki megtagadja bármely egyéb információ szolgáltatását, amelyet a bank a számlanyitáshoz igényel.

d) A lehetséges kölcsönfelvevő vonakodik attól, vagy megtagadja azt, hogy meghatározza a kölcsön célját vagy a visszafizetés forrását, vagy kérdéses célt és/vagy forrást jelöl meg.

e) Ügyfél, aki nagyon is minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a bank nem egykönnyen tud ellenőrizni, különösen személyazonosságára vonatkozólag.

f) A lehetséges ügyfél vonakodik vagy megtagadja referenciák szolgáltatását, vagy a referenciákat nem lehet ellenőrizni, illetve nem lehet velük kapcsolatba lépni.

g) Olyan személy, aki nem tünteti fel múltbeli vagy jelenlegi munkaviszonyát a kölcsönkérelmen.

) Szokatlan jellemzők vagy tevékenységek
a) A bank, vagy a fiók helyétől távoli címen lévő ügyfél részére vezetett számla, főleg, ha közelebbi fiók is elérhető lenne, és nincs logikus magyarázat a távolabbi fiók választására.

b) Olyan számla vagy ügyfél, akinél/amelynél gyakran vannak nagy összegű pénzletétek olyan pénzszalagba csomagolva, amelyeket más bankok bélyegeztek le.

c) A számlavezető ügyfél szinte soha nem jön be a pénzintézetbe, hanem számos futárja van, aki beteszi a pénzt a számlára.

d) Meg nem magyarázott lényeges eltérés a hagyományos banki tevékenység módszereitől.

e) Ügyfél kockázatvállalása szokásaitól eltérő módon hirtelen megnő.

) A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek
a) Az ügyfél megkísérli, hogy pénzügyi ügyletbe bocsátkozzék egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekről, visszaveszi a pénz egy részét, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa.

b) A személy készpénzt visz a pénzügyi intézetbe, és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántartási vagy jelentési űrlapokat ne töltsék ki.

c) Az ügyfél sok betétet helyez el az azonosítási értékhatár alatt egyetlen számlára rövid időközönként, vagy a nagy betéteket felosztja több számla között, a kötelező jelentés benyújtásának elkerülése érdekében.

d) Olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell.

e) Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy bankalkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat.

) Pénzmosás életbiztosítás használatával
a) Akár magánszemély, akár jogi személy esetében rendkívüli befizetések / kifizetések hirtelen, jelentős megnövekedése.

b) Ügyfél profiljába nem illő, jelentős összegű pénzbefizetés befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén.

c) Rendszeres ügyletkötés közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt.

d) Ügyfél profiljába nem illő befizetések, kivonások.

e) Szolgáltatás igénybe vétele általános szokásostól eltérő formában.

f) Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljes körű információkat nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, előző banki kapcsolatairól, tisztségviselőiről, igazgatóiról vagy tevékenysége végzésének helyéről.

g) Ügyfél, aki nem hajlandó információkat nyújtani, amikor szerződést köt.

h) Olyan ügyfél, aki referenciák, helyi cím vagy személyazonosítás nélkül (útlevél, gépjárművezetői jogosítvány vagy társadalombiztosítási kártya) kíván szerződést kötni, vagy aki megtagadja bármely egyéb információ szolgáltatását, amelyet a biztosító a szerződéskötéshez igényel.

i) Ügyfél, aki nagyon is minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a biztosító nem egykönnyen tud ellenőrizni, különösen személyazonosságára vonatkozólag.

j) Meg nem magyarázott lényeges eltérés a hagyományos biztosítási tevékenység módszereitől.

k) Az ügyfél megkísérli, hogy ügyletbe bocsátkozzék, szerződést kössön egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekről, eláll a szerződéskötéstől, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa.

l) Az ügyfék pénzt kíván befizetni, és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántartási vagy jelentési űrlapokat ne töltsék ki.

m)Az ügyfél sok szerződést köt az azonosítási értékhatár alatt.

n) Olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell.

o) Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy alkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat.

) Pénzmosás pénzváltás használatával
a) Szokatlanul nagy összeg birtoklása, ha az nem egyeztethető össze az ügyfél megjelenésével, viselkedésével.

b) Rendszeres, nagy összegű pénzváltás.

c) Ügyfelek, akik együtt érkeznek, és egy időben nagy összegű váltást hajtanak végre.

d) Egymást követő tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt.

e) Ritkán használt valutanemek nagy összegű, vagy rendszeres váltása.

f) Ügyfél, aki vonakodik azonosságát igazolni.

g) Az ügyfél megkísérli, hogy váltást kezdeményezzen az értékhatár felett, de amikor tájékoztatják az átvilágítási kötelezettségről, visszaveszi a pénz egy részét, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa.

h) Kis címletű valuta váltása nagyobb címletre, vagy eladása, esetleg más valutanem egyidejű vásárlása.

) Pénzmosás zálogtevékenységen keresztül
a) Ügyfelek, akik záloghiteleiket hirtelen visszafizetik.

b) Ügyfelek, akik rendszeresen nagymennyiségű zálogtárgyat helyeznek zálogba, amelyek összességében kisebb értéket képviselnek, de együttesen nagyobb értékűek és jellemzően nem váltják ki azokat.

c) Ügyfelek, akik megjelenése azt indokolja, hogy a zálogba adott tárgy nem az ő tulajdonukat képezi.

d) Az ügyfél nagyon ideges és viselkedése alapján gyanú merülhet fel arra, hogy pénzmosás gyanús ügyletbe keveredett.

e) Az ügyfél ruházata, vagy viselkedése nem illeszkedik a zálogba adott tárgy minőségéhez.

f) Az ügyfél az azonosítás hallatán inkább eláll az ügylettől.

g) Az ügyfél kölcsönre vonatkozólag kinyilvánított céljának nincs gazdasági értelme, vagy megtagadja a kölcsön céljának feltárását.

h) Az ügyfél letéti igazolásokat vásárol, és azokat a kölcsön biztosítékául használja.

i) Az ügyfél a 4. sz. mellékletben felsorolt államban tartja székhelyét, vagy a felsorolt országok egyikében lakik.

j) Más személy próbálja kiváltani a jelentős értékű zálogtárgyat, amire nincs elfogadható magyarázat.

) Terrorizmus finanszírozásának gyanújára okot adó tranzakciók
A terroristák viselkedésükben, életvitelükben jellemzően ügyelnek arra, hogy környezetükben, kapcsolat rendszerükben, pénzügyi szokásaikban ne keltsenek feltűnést, gyanúra adó okot. Ezért vonatkozásukban nem, vagy nehezen tipizálható a szokatlan tranzakciók leírása.

A terroristák illegális és jellemzően legálisnak látszó forrásokat is gyűjtenek: védelmi pénzen, zsaroláson és kábítószerrel, fegyverrel való kereskedésen kívül legálisan működő alapítványoktól, non-profit szervezetektől is gyűjtenek forrásokat, illetve tagsági díjat szednek, kiadványokat értékesítenek.

a) Gyanút kelthet például, ha külföldi állampolgárságú ügyfél számlanyitáskor nem csak egy vagy kettő, hanem több bankkártyát is igényel. A megnyitást követően hosszú idő – ez lehet akár több hónap is – telik el, míg a számlára átutalás vagy pénztári befizetés érkezik, melyet rövid időn belül a kártyák felhasználásával ATM-eken keresztül készpénzben felvesznek. Ezt követően a számlán ismét hosszabb ideig nem történik mozgás, majd a folyamat megismétlődik.

b) Gyanúra adhat okot az is, ha több személy az életbiztosítási kötvényét felmondva, annak összegét ugyanannak a személynek kéri kifizetni.

Szolgáltatásaink

Életbiztosítás

Gépjármű biztosítás

Lakás/Társasház biztosítás

Magán egészségbiztosítás

Vállalkozói vagyonbiztosítás

Felelősség biztosítás

Utasbiztosítás

Lakás takarékpénztár

Egészségpénztár

Csoportos személybiztosítások

Nyugdíjbiztosítások

Jogvédelem

Tekintse meg kimagasló minőségű szolgáltatásainkat bővebben!

Találja meg az Ön számára legkedvezőbb biztosítást

Nálunk egy helyen láthatja partnereink összes ajánlatát kedvezményét szolgáltatását

Több mint 3000 ügyfélnek segíttetünk már kiválasztani a legjobb ajánlatot.